1957. március 27-én megnyílt a Nemzetek Színháza Párizsban - ezen a napon immár negyven éve ünnepeljük a színház világnapját. A színház valamennyi műfaja a tragédiától kezdve, az operán át a balettig kultúránk egyik nagy kincse. Ha korábbi tanulmányaink során nem is kedveltük meg a dráma műnemét, felnőtt fejjel megéri egy újabb próbát tenni vele, hiszen ezekben a művekben olyan általános érvényű jelentéstartalmakat fedezhetünk fel, amikkel hétköznapjaink során ritkán találkozunk. Jellemzően azt követhetjük végig, ahogy a szereplők meghoznak egy nehéz döntést, ami aztán egész életükre hatással van. A dráma feszültségét éppen a döntések, cselekvések és ezek láncolata okozza, míg el nem jutunk a katarzisig, és a szereplőkkel együtt oldódunk fel a közel sem mindig boldog végben. Manapság ebben a műfajban is annyi irányzat között válogathatunk, hogy előbb-utóbb biztos megtaláljuk a hozzánk legközelebbit, amit akár előadva is újra és újra megnéznénk.

Az irodalmi paletta üdítő színfoltja a szórakoztató irodalom, de ne essünk abba a hibába, hogy ezzel a fogalommal csakis a ponyvaregényeket azonosítjuk. Ugyanis nemcsak a köztudatban, de néha a kritikusok között sem eldöntött, egy-egy mű melyik kategóriába esik pontosan. A szórakoztató művek széles skáláján valóban találhatunk kissé sablonosabb, könnyen befogadható, egyszerűbb cselekményre épülő történeteket, de ugyanilyen gyakran futhatunk bele ugyanolyan igényeséggel megfogalmaztott műbe vagy komoly témát boncolgató regénybe is, ami akár zsánere vagy egyéb jellemzője miatt lett a könyvesboltok ezen polcaira felrakva. Eredeti ötletekben és mondanivalóban semmi esetben sem szűkölködnek ezek a könyvek, így bátran válogathatunk a sci-fi, fantasy, romantikus, krimi, kaland- vagy horrortörténetek közül akkor is, ha amúgy a kanonizált irodalom köreiben érezzük jobban magunkat.