Zelk Zoltán 1906. december 18-án született Érmihályfalván. Magyar költő és prózaíró. 1947-ben Baumgarten-díjat, 1951-ben és 1974-ben József Attila-díjat, 1949-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Főbb művei: Csuklódon kibuggyan a vér (1930), Kifosztott táj (1936), A teremtés tanúja (1945), A hűség és hála éneke (1949), Mint égő lelkiismeret (1954), Fölforrt az ég (1967), Sirály (1973), Mindennapi halálom (1979) Alszik a szél (1982)
Zelk Zoltán 1906-ban született Érmihályfalván. Első verseskötete (Csuklódon kibuggyan a vér) 1930-ban jelent meg, Radnóti Miklós és József Attila barátságát is elnyerte vele. A háború után eleinte a kommunizmus lelkes híve volt, ebben az időszakban Kossuth- és József Attila-díjjal is kitüntették, 1956-ra azonban kiábrándult a rendszerből, és részt vett a forradalomban, amiért annak leverése után börtönbe került. 1952-ben indította a Kisdobos ifjúsági magazint, ami kisebb megszakításokkal egészen 1989-ig létezett. Zelk Zoltán 1981. április 23-án hunyt el Budapesten, 74 éves korában.
Társszerzőként az Antikvarium.hu-n elérhető kötetei.
Folytatás Microsoft-tal