Veress Miklós 1942. január 13-án született Barcson, magyar költő, műfordító, kritikus.
Főbb verseskötetei: Erdő a vadaknak (1972), Bádogkirály (1975), Porhamu (1978), Vakügetés (1983), Fényárnyék (1985), Somogyi utazás (1999), Éjféli verőfény (2001), Éjjszaka gyűrött atlaszon (2001)
Főbb gyermekirodalmi művei: Pif kalandjai (1976), Pif újabb kalandjai (1976), Hóreggel (1977), Csalogató (1982), Égimódi csavargó (1984), Gombolós Gimbele (1999), Balambér (2002)
Főbb műfordításai: Sören Kierkegaard írásaiból (1969), Alekszandr Blok versei (1977), A. Behramoglu: Szél, almafa, barát (1988), Garcia Lorca: Vérnász
Veress Miklós a Szegedi Tudományegyetem magyar-orosz szakán szerzett diplomát, majd a Újságíró Iskolát végzett. Tanított, munkatársa volt a Szegedi Egyetemnek, a Délmagyarországnak, az Élet és Irodalomnak. Később a Mozgó Világ folyóirat szerkesztője lett, 1988 óta az írásnak szenteli életét. Életműveem csak költőként jelentős, műfordítóként orosz, ukrán, grúz, észt, bolgár, szerb, török, holland nyelvű műveket fordított magyar nyelvre. Veress Miklós a Magyar PEN Club intézőbizottságának tagja.
Folytatás Microsoft-tal