Vas István 1910. szeptember 24-én született Budapesten. Költő, író, műfordító, 1948-ban Baumgarten-díjat kapott, a József Attila-díjat háromszor, a Kossuth-díjat kétszer érdemelte ki.
Főbb művei: Őszi rombolás (1932), Elveszett otthonok (1943), A teremtett világ (1956), Trisztán (1957), Nehéz szerelem (1957), Szentendrei elégia (1990)
1933-tól versei megjelentek a Nyugatban. A numerus clausus miatt elbocsátották munkahelyéről. Ottlik Géza és Szántó Piroska bújtatta, ám a második világháború alatt munkaszolgálatra kényszerült, ami annyira megviselte, hogy többször követett el öngyilkossági kísérletet. Éveken keresztül nem publikálhatott, műfordításokból tartotta fenn magát. Később a Révai Kiadó, majd az Európa Könyvkiadó lektora lett. Vas István 1991. december 16-án hunyt el Budapesten.
Társszerzőként az Antikvárium.hu-n elérhető kötetei.