Sőtér István 1913. június 1-én született Szegeden. Magyar író, irodalomtörténész, esszéista és egyetemi tanár, 1954-ben Kossuth-díjat, 1985-ben József Attila-díjat nyert.
Főbb kötetei: Fellegjárás (1939), Francia szellem a régi Magyarországon (1940), Jókai Mór (1941), A templomrabló (1943), A kísértet (1945), Bűnbeesés (1947), Eötvös József (1953), Álom a történelemről. Madách Imre és Az ember tragédiája (1965), Az elveszett bárány (1974), Budai Oroszlán (1978)
Főbb műfordításai: Emily Brontë: Üvöltő szelek (1940), Graham Greene: Hatalom és dicsőség (1941), Charles Dickens: Nehéz idők (1942), Ernest Hemingway: Akiért a harang szól (1945)
Sőtér István a budapesti Eötvös Collegium tagja volt, majd francia előadója és könyvtárosa lett. Számos intézmény előadója és kutatója volt élete során. Íróként és irodalomtudósként is alkotott, ez a két terület egész életében megmaradt számára. Sőtér István 1988. október 7-én Budapesten hunyt el, 75 éves korában.
Társszerzőként az Antikvarium.hu-n elérhető kötetei.
Folytatás Microsoft-tal