Sinka István 1897. szeptember 24-én született Nagyszalontán, Kossuth-díjas költő, író.
Főbb művei: Himnuszok Kelet kapujában (1933), Pásztorének (1935), Denevérek honfoglalása (1941), Harmincnyolc vadalma (1941), Hontalanok útján (1943), Kadocsa merre vagy? (1944), Végy karodra, idő (1964), Mesterek utcája (1967)
Sinka István pásztori családból származott, előbb bojtár, majd pásztor lett. Egy helyi lapba küldte be verseit, mely rendszeresen közölte azokat. Irodalmár barátaival megalapították a Kelet Népe című folyóiratot. Budapestre költözött, de munkanélküliként nyomorgott, majd beteg lett és kórházba került. Verseskötetei kisebb-nagyobb megszakításokkal jelentek meg. Sinka István 1969. június 17én hunyt el Budapesten, 71 éves korában.