Simonyi Imre, eredeti nevén Szmola Imre 1920. szeptember 14-én született Simonyifalván, József Attila-díjas magyar költő.
Főbb művei: Tisztességes írás (1956), Önéletrajz helyett (1962), Hatodnapon (1970), Gyulai krétarajzok (1978), Két szerelem (1986), Különvélemény (1986), Ember Gedeon jegyzeteiből (1989), Világ és nézet (1990)
Simonyi Imre kezdetben tisztviselőként dolgozott, ám ezt a munkakört nem szerette. Később az Alföld című lap, majd Gyulai Kis Újság munkatársa volt. Az újság megszűnte után napszámosként tudott csak elhelyezkedni, majd a Gyulai Hírlap felelős szerkesztője lett. 1956-ban letartóztatták „ellenforradalmi tevékenységeiért”, Kistarcsára integrálták, ahonnan két év múlva szabadult. Következő verseskötete évekkel később jelenhetett csak meg. Simonyi Imre 1994. február 10-én hunyt el Gyulán, 73 éves korában.