Sásdi Sándor Tintner Sándor néven született 1898. szeptember 3-án született Vargán. József Attila-díjas magyar író.
Főbb művei: Vadludak (1925), Hanna nagy útja (1928), Szívre hulló kő (1933), Egy nyár regénye (1934), Ősz felé (1937), Könyörület (1942), Egy asszony elmegy (1948), Éneklő élet (1949), Csodálatos ősz (1950), Cseresznyevirág (1953), Bosszú (1955), Elhagyott szerető (1959), A Sólyom utcai fiúk (1963), Akit visszavárnak (1965), Veronika (1986)
Sásdi Sándor a népi írók nemzedékéhez tartozott. Kezdetben a Pécsi Napló és az Új Írások munkatársa volt. Zsidó származása miatt a dachaui koncentrációs táborba deportálták, ahonnan egy év múlva szabadult. Sásdi Sándor 1992. május 23-án hunyt el Budapesten, 93 éves korában.
Társszerzőként az Antikvarium.hu-n elérhető kötetei.
Folytatás Microsoft-tal