Páskándi Géza 1933. május 18-án született Szatmárhegyen, erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró.
Főbb művei: Piros madár (1956), Szebb a páva, mint a pulyka (1968), Tű foka (1972), Tornyot választok (1973), A királylány bajusza (1984), A szalmabábuk lázadása (1985), Üvegek (1986), Az árnyékfejtők (1988), A sírrablók (1989), A Nagy Légyölő (1991)
Páskándi Géza irodalmi folyóiratoknál kezdte pályafutását, majd a politikai hatalom hat év börtönbüntetésre ítélte. Szabadulása után Bukarestben élt, később Magyarországra települt, ahol a Kortárs című folyóirat főmunkatársa lett. Dolgozott a Nemzeti Színház dramaturgjaként, a Magyar Írók Szövetségénél, a Magyar Művészeti Akadémiánál. Páskándi Géza 1995. május 19-én hunyt el Budapesten, 62 éves korában.