Héra Zoltán 1929. február 16-án született Káldon, József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, kritikus, műfordító.
Főbb művei: Alkalom (1960), Jó ellenfelet! Művekről, emberekről (1968), A sereg arca (1970), Dél az öbölben (1974), A költemény felé (1974), Fekete öröm (1975), 7x7 (1979), Ramszeszi balladáim (1982), Válasz a szfinxnek (1985)
Héra Zoltán tanári diplomát szerzett, a Szabad nép és Népszabadság munkatársa volt. Elsősorban költészetéről, verseskötetiről ismert, de műfordítóként is működött, ukrán, olasz és spanyol nyelvből fordított műveket magyar nyelvre. Héra Zoltán 1987. február 8-án hunyt el Budapesten, 57 éves korában.