Gergely Ágnes 1933. október 5-én született Guttmann Ágnes néven, Endrődön, Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró, esszéista, műfordító, pedagógus.
Főbb művei: Ajtófélfámon jel vagy (1963), Glogovácz és a holdkórosok (1966), Johanna (1968), A tolmács (1973), A chicagói változat (1976), Hajóroncs (1981), Árnyékváros (1986), Őrizetlenek (2000)
Főbb műfordításai: James Joyce: Kamarazene (1958), Dylan Thomas: Az író arcképe kölyökkutya korából (1959), Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában (1974), William Butler Yeats: A színészkirálynő (1993), James Joyce: Dublini emberek (1996)
Gergely Ágnes tanulmányait Budapesten kezdte, majd Szegeden folytatta, magyar–angol szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Hat éven át tanított, ezt követően dolgozott a Magyar Rádiónak, az Élet és Irodalomnak, a Szépirodalmi Könyvkiadónak, a Nagyvilágnak. 1988 óta főállású író. Íróként erőssége a líra, leginkább veresiről ismert, számos verseskötete jelent meg. Emellett ír regényeket és műfordítóként is tevékenykedik. Gergely Ágnes a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Folytatás Microsoft-tal