Eörsi István eredeti nevén Schleiffer Ede 1931. június 16-án született Budapesten, magyar író, költő, műfordító, publicista. 1952-ben József Attila-díjat, majd 2005-ben Kossuth-díjat kapott.
Főbb művei: Fiatal szemmel (1953), Ütni az ördögöt (1956), Különremény (1972), Lonci narancssárgában (1976), Ürügyeim (1979), Nem vagyok kikerics (1990), Én és az Isten Versek (1994), Időm Gombroviczcsal (1994), Az ötlábú bárány (1996), Kérdések, barátaimnak (2004)
Eörsi István fiatal korában a sztálinista politika híve volt, 1953-tól Nagy Imre követője lett. A forradalomban újságírói tevékenységével vett részt. 1956-ban nyolc év börtönbüntetésre ítélték, négy év után amnesztiát kapott. 1967-ig fordításaiból élt, ezután az Élet és Irodalom munkatársa lett. Lukács György filozófus tanítványa, majd fordítója volt. Eörsi István 2005. október 13-án hunyt el Budapesten, 74 éves korában.
Műfordítóként az Antikvarium.hu-n elérhető kötetei.
Folytatás Microsoft-tal