Benedek István 1915. január 17-én született Budapesten. Szent-Györgyi Albert- és Széchenyi-díjas magyar orvos, író, művelődéstörténész és polihisztor. Benedek Elek unokája, Benedek Marcell fia.
Főbb művei: Ösztön és bűnözés (1943), Aranyketrec (1957), Csavargás az Alpokban (1958), A darwinizmus kibontakozása (1961), Lélektől lélekig (1970), Rousseau (1978), Mandragóra. 1–2. (1979), Ideges emberek (1981), Szirt a habok közt (1984), Ady Endre szerelmei és házassága (1992)
Benedek István írói tehetsége már gyermekkorában jelentkezett. Orvosként olyan híres doktorok mellett dolgozott, mint Szondi Lipót, Illyésné Kozmutza Flóra, Mérei Ferenc és Kardos Lajos. Kolozsváron pszichológiát tanított, majd az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet főorvosa lett. Az írás és a gyógyítás mindvégig megmaradtak életében. Orvosi, művelődéstörténész és írói körökben is kötött szoros barátságokat. Házában lakott Karinthy Frigyes fia, a költő Karinthy Gábor. Benedek István 1996. június 9-én hunyt el az olaszországi Velencében, 81 éves korában.
Társszerzőként az Antikvarium.hu-n elérhető kötetei.
Folytatás Microsoft-tal