„Agyagedénybe zárt Isten-sugár"

Fülszöveg

Eger természeti és építészeti szempontból is: locus mirabilis. Az egri vár ^ a magyarság szent helye, nemzeti zarándokhely, turisztikai célpont: a vár i védőbástya, őrhely; a püspöki székesegyház a szakralitás központja. „Ezt a \ várost nem hatalom és tömeg emelte, hanem ízlés és lélek." (Márai Sándor) Ebben az istenáldotta tájban összeér föld és ég. Még a szőlőtermesztés | és borkultúra is a szakralitást erősíti: a szőlő terméséből, az emberi munka i gyümölcséből lesz test és lélek itala. Eger metafizikai küldetését legszebben irodalmunk őrzi. Számos író kötődik Egerhez. Közülük legismertebb: Tinódi, Balassi és Gárdonyi. Mindhármuk neve Eger dicső múltját, főképpen Dobót j és a „vitézlő iskolá"-t idézi. Gárdonyi mítoszteremtő erővel örökítette meg ! a magyarság maratoni győzelmét. 1552-ben, Egerben a reménytelenség i ellenében a magyar virtus: az áldozatos hűség győzött. Az egri diadal Tinódi I jóvoltából lett Európa-hírűvé, Gárdonyi révén vált világhírűvé.
Gárdonyi Egerben... Tovább

Fülszöveg

Eger természeti és építészeti szempontból is: locus mirabilis. Az egri vár ^ a magyarság szent helye, nemzeti zarándokhely, turisztikai célpont: a vár i védőbástya, őrhely; a püspöki székesegyház a szakralitás központja. „Ezt a \ várost nem hatalom és tömeg emelte, hanem ízlés és lélek." (Márai Sándor) Ebben az istenáldotta tájban összeér föld és ég. Még a szőlőtermesztés | és borkultúra is a szakralitást erősíti: a szőlő terméséből, az emberi munka i gyümölcséből lesz test és lélek itala. Eger metafizikai küldetését legszebben irodalmunk őrzi. Számos író kötődik Egerhez. Közülük legismertebb: Tinódi, Balassi és Gárdonyi. Mindhármuk neve Eger dicső múltját, főképpen Dobót j és a „vitézlő iskolá"-t idézi. Gárdonyi mítoszteremtő erővel örökítette meg ! a magyarság maratoni győzelmét. 1552-ben, Egerben a reménytelenség i ellenében a magyar virtus: az áldozatos hűség győzött. Az egri diadal Tinódi I jóvoltából lett Európa-hírűvé, Gárdonyi révén vált világhírűvé.
Gárdonyi Egerben megtalálta, amit keresett. Valóra váltotta az Arany János-i eszményt: „Egy kis független nyugalmat, /Melyben a dal megfoganhat". Nem „remete" volt: alkotóműhelyt teremtett, szellemi kilátót épített. Példája bizonyítja: nemcsak a hely határozza meg az alkotót, az alkotó is meghatározhatja a lokalitást. Életéből a megújító, megtisztító „mysterium passionis" sem hiányzik. Egerben két ajándékot kapott: hitet és lehetőséget élete és tehetsége kiteljesítésére. Isten dicsőségére, a magyarság javára élt és alkotott. Az Újtestamen-tumról szólva a hit dolgában is levonta a következtetést: „ Mindennap olvasok belőle ( ): mindig ott van az éjjeli asztalomon. A koporsómban is ez legyen a szivemen!" A biográfus Gárdonyi József próféciája valóra vált." „A sírhely, az egri várbástya. Gárdonyinak nem temetője lesz, hanem megdicsőülése." Jordai Ányos, a tudós ciszterci tanár szerint: „mi egriek följebb nem vihettük de a Jó Isten, hisszük, még magasabbra vitte".
Gárdonyi születésének 150. jubileuma is kötelez bennünket az ideológiaipolitikai gyökerű félreértelmezések, téveszmék tisztázására, a hamis legendák eloszlatására. Egy korszerű, hiteles és árnyalt Gárdonyi-kép kialakítására kell törekednünk. A múzeumba zárt hagyatékkal való sáfárkodás helyzete, az el sem kezdett textológiai és kritikai kutatás állapota bizonyítja: a Gárdonyi-kultusz minden kor lelkiismereti vizsgája volt és marad,
A magyar sors- és létkérdést vállaló, a nemzettudatot gazdagító Gárdonyi a legtöbbet tette, amit magyar író tehet: hitet tudott adni a Trianonban ronccsá tett nemzetnek. A múltjára méltán büszke Eger is csak a Gárdonyi-örökség méltó vállalásában lehet önmagával azonos.
Cs. Varga István Vissza