1.062.411

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A pénzügyek közgazdaságtana

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 627 oldal
Sorozatcím: Eltecon-könyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-276-182-4
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Minden évben tankönyvek tucatjai jelennek meg, amin nem is lehet csodálkoznunk. Ahogy Willie Sutton mondta, amikor a bíró megkérdezte, hogy miért rabolt bankot: „Mert ott van a pénz!" De csak... Tovább

Előszó

Minden évben tankönyvek tucatjai jelennek meg, amin nem is lehet csodálkoznunk. Ahogy Willie Sutton mondta, amikor a bíró megkérdezte, hogy miért rabolt bankot: „Mert ott van a pénz!" De csak minden második évtizedben születik olyan megújító munka, amely a minőség és a pedagógia új jegyeit hordozza magán. Régóta vártuk A pénzügyek közgazdaságtanának ezt a kiadását. És a várakozás semmiképpen sem volt hiábavaló! A könnyen tanítható könyv, hasonlóan a jó borhoz, lassan születik. Időközben Robert Merton a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettje lett 1997-ben. Nála sohasem volt kérdéses, hogy megkapja-e, csak az, hogy mikor. Sokan mondják, hogy Merton a pénzügyek modern elméletének Newtonja. Az MIT-n töltött felsőéves koruk óta Bodie és Merton termékeny együttest alkotnak. Egykori tanárukként most közhírré teszem, hogy a tanítványok nagyon is túlnőhetnek mesterükön! Az a fajta pénzügytan, amely a modern kutatók számára lényeges, túlmutat azokon az eszközökön, amelyek forradalmasították a Wall Streetet: az opciók és más származtatott termékek árazásán. Minden fontos, ami számít a gyakorlatban és az elméletben. Az, hogy a könyv tartalmazza a Main Street reálgazdaságát, a háztartások és kisvállalkozások megtakarításait, költségvetését, a lakossági pénzügyeket és a racionális elszámolást, a legjobban jelzi ezt a régóta esedékes áttörést a tanításban. Felsóhajtok magamban: „Hol voltak ezek a szerzők, amikor én diák voltam?" De a jövő már nem olyan, mint a múlt, a jövő diákjai learatják majd azt a termést, amelyet ezek az újító tanárok elvetettek. Élvezzék a tanulást! Paul A. Samuelson Vissza

Tartalom

Tartalom
Előszó • Paul A. Samuelson XIX
BEVEZETÉS XXI
11 PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI RENDSZER 1
1. A PÉNZÜGYEK KÖZGAZDASÁGTANA 3
1.1. A pénzügyek meghatározása 4
1.2. Miért tanuljunk pénzügyeket? 5
1.3. A háztartások pénzügyi döntései 7
1.4. A vállalatok pénzügyi döntései 10
1.5. A gazdasági szervezetek formái 12
1.6. A tulajdonlás és a vezetés elkülönülése 13
1.7. A vállalatvezetés célja 16
1.8. A piac fegyelmező ereje - vállalatfelvásárlások 20
1.9. A pénzügyi szakértők szerepe a részvénytársaságban 21
ÖSSZEFOGLALÁS 23
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 28
2. PÉNZPIACOK ÉS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK 30
2.1. Mi a pénzügyi rendszer? 31
2.2. A források áramlása 31
2.3. A pénzügyi rendszer funkciók szerinti megközelítése 33
Első funkció - erőforrások áthelyezése időben és térben 34
Második funkció - kockázatkezelés 35
Harmadik funkció - fizetési és elszámolási műveletek lebonyolítása 36
Negyedik funkció - az erőforrások összegyűjtése és a részesedések
felosztása 37
Ötödik funkció - információk szolgáltatása 38
Hatodik funkció - ösztönzési problémák kezelése 40
2.4. Pénzügyi innováció és a „láthatatlan kéz" 44
2.5. Pénzügyi piacok 46
2.6. Pénzpiaci hozamok 47
Kamatlábak 47
Kockázatos eszközök hozamai 51
Piaci indexek és követésük 52
Hozamok történelmi perspektívában 58
Infláció és reálkamatlábak 65
A kamatlábak kiegyenlítődése
A hozamokat meghatározó alapvető tényezők 69
2.7. Pénzügyi közvetítők 70
Bankok 71
Egyéb betéti pénzintézetek 71
Biztosítótársaságok 72
Nyugdíjalapok 72
Befektetési alapok 73
Befektetési bankok 73
Kockázatitőke-társaságok 73
Vagyonkezelő társaságok 74
Információk szolgáltatása 74
2.8. Pénzügyi infrastruktúra és szabályozás 74
A kereskedés szabályai 75
Számviteli rendszerek 75
2.9. Kormányzati és kormányzatközeli szervezetek 75
Központi bankok 76
Különleges célú közvetítők 76
Regionális és világszervezetek 77
ÖSSZEFOGLALÁS 78
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 84
3. A VÁLLALAT EGÉSZSÉGES PÉNZÜGYI MŰKÖDÉSE ÉS TELJESÍTMÉNYE 89
3.1. A pénzügyi beszámolók funkciói 90
3.2. A pénzügyi beszámolók áttekintése 91
A vállalati mérleg 91
Az eredménykimutatás 93
A cashflow-kimutatás 95
A pénzügyi beszámolók kiegészítő melléklete 97
3.3. Piaci érték versus könyv szerinti érték 99
3.4. A jövedelem könyv szerinti versus gazdasági mutatói 102
3.5. A részvényesek hozama versus a saját tőkére jutó nyereség 103
3.6. Elemzések pénzügyi mutatók segítségével 104
A mutatók közötti összefüggések 107
A pénzügyi tőkeáttétel hatása 108
A pénzügyi mutatókkal való elemzés korlátai 110
3.7. A pénzügyi tervezés folyamata 111
3.8. A pénzügyi tervezési modell felépítése 112
3.9. Növekedés és külső finanszírozási igény 115
A vállalat fenntartható növekedési üteme 116
3.10. Gazdálkodás a forgótőkével 118
3.11. Likviditás és pénzgazdálkodás 119
ÖSSZEFOGLALÁS 121
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 125
II. AZ IDŐ ÉS AZ ERŐFORRÁSOK ELOSZTÁSA 135
4. AZ ERŐFORRÁSOK ELOSZTÁSA AZ IDŐBEN 137
4.1. Kamatos kamat 138
A jövőérték kiszámítása 141
Megtakarítás az öregkorra 142
Újrabefektetés különböző kamatlábak mellett 143
A kölcsön visszafizetése 143
4.2. A tőkésítés gyakorisága 144
4.3. Jelenérték és diszkontálás 145
Amikor a százdolláros ajándék nem igazán száz dollár 148
Diszkontálás évesnél gyakoribb tőkésítés esetén 149
4.4. A diszkontált cash flow értékelésén alapuló alternatív döntési szabályok 149
Befektetés földvásárlással 154
Magánkölcsön 154
4.5. Pénzáramlások sorozata 155
Időegyenesek 156
Pénzáramlások sorozatának jövőértéke 156
Pénzáramlások sorozatának jelenértéke 157
Befektetés pénzáramlások sorozatába 157
4.6. Annuitások 157
Az annuitások jövőértéke 158
Az annuitások jelenértéke 159
Évjáradék vásárlása 160
Jelzálogkölcsön felvétele 161
4.7. Örökjáradékok 162
Befektetés elsőbbségi részvénybe 162
Befektetés közönséges részvénybe 163
4.8. Részletfizetéses hitel 164
Egy előnyös autóhitel? 165
4.9. Valutaárfolyamok és a pénz időértéke 165
Nettó jelenérték számítása különböző valutákban 166
4.10. A diszkontált cash flow elemzése infláció esetén 167
Infláció és jövőérték 168
Megtakarítás a főiskolára -1. eset 169
Beruházás inflációkövető letéti jegybe 169
Miért nyernek az adósok a meglepetésszerű infláción? 170
Infláció és jelenérték 170
Megtakarítás a főiskolára - 2. eset 171
Infláció és megtakarítási tervek 172
Megtakarítás a főiskolára - 3. eset 172
Infláció és beruházási döntések 174
4.11. Beruházási döntések és adózás 175
Beruházzunk-e adómentes kötvényekbe? 175
ÖSSZEFOGLALÁS 176
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 180
5. A HÁZTARTÁSOK MEGTAKARÍTÁSI ÉS BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEI 188
5.1. A megtakarítások életciklusmodellje 188
Első megközelítés - a nyugdíj előtti jövedelem helyettesítési arányának
célértéke 189
Második megközelítés - a fogyasztási kiadás szintjének fenntartása 191
5.2. A társadalombiztosítás figyelembevétele 198
5.3. Adóhalasztás önkéntes nyugdíjprogramok révén 200
5.4. Beruházzunk-e egyetemi végzettségbe? 201
5.5. Vásároljunk vagy béreljünk? 202
ÖSSZEFOGLALÁS 204
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 209
6. BERUHÁZÁSI PROJEKTEK ELEMZÉSE 215
6.1. A projektelemzés sajátosságai 216
6.2. Honnan származnak a beruházási ötletek? 217
6.3. A nettó jelenérték szerinti beruházási szabály 218
6.4. A projekt cash flow-jának becslése 219
6.5. A tőkeköltség 222
6.6. Érzékenységvizsgálat táblázatkezelők használatával 224
A fedezeti pont 226
1 nettó jelenérték érzékenysége az értékesítés növekedésére 227
6.7. Költségcsökkentő projektek elemzése 229
6.8. Különböző élettartamú projektek 230
6.9. Egymást kölcsönösen kizáró projektek rangsorolása 231
6.10. Infláció és tőkeköltségvetés 232
ÖSSZEFOGLALÁS 234
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 239
III. | ÉRTÉKELÉSI MODELLEK 249
7. A PIACI ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI 251
7.1. Az eszköz értéke és ára közötti összefüggés 252
7.2. Értékmaximalizálás és pénzügyi döntések 252
7.3. Az egy ár törvénye és az arbitrázs 254
7.4. Az arbitrázs és a pénzügyi eszközök ára 255
7.5. A kamatlábak és az egy ár törvénye 257
7.6. Az árfolyamok és a háromszögarbitrázs 258
7.7. Értékelés összehasonlítható eszközök felhasználásával 260
7.8. Értékelési modellek 261
Ingatlanok értékelése 262
Részvények értékelése 262
7.9. Az érték számviteli mérőszámai 263
7.10. Hogyan tükröződnek az információk az értékpapírok árában? 265
7.11. A hatékony piacok elve 265
ÖSSZEFOGLALÁS 270
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 274
8. ISMERT PÉNZÁRAMLÁSOK ÉRTÉKELÉSE - A KÖTVÉNYEK 283
8.1. A jelenérték-tényező felhasználása ismert pénzáramlások értékelésére 284
8.2. Az alapvető építőelemek - elemi kötvények 286
8.3. Kamatszelvényes kötvények, szelvényhozam és lejáratig számított hozam 289
Legyünk óvatosak a „magas hozamú" amerikai államkötvényalapokkal! 292
8.4. Kötvények árjegyzéseinek értelmezése 293
8.5. Hogyan lehetséges, hogy ugyanolyan lejárati idejű kötvények hozamai
különbözhetnek? 295
A névleges kamatláb hatása 295
A vissza nem fizetési kockázat és az adók hatása 296
Egyéb, a kötvények hozamát érintő hatások 297
8.6. A kötvények árának alakulása az időben 298
Az idő múlásának hatása 298
A kamatlábak változásából eredő kockázat 299
ÖSSZEFOGLALÁS 302
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 305
9. TÖRZSRÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE 310
9.1. A részvényjegyzések értelmezése 310
9.2. A diszkontált osztalék modellje 311
Az állandó növekedési ütemű, diszkontált osztalék modellje 312
9.3. Nyereség és befektetési lehetőségek 314
9.4. Az árfolyam/nyereség ráta szerinti megközelítés ismételt vizsgálata 319
9.5. Befolyásolja-e az osztalékpolitika a részvényesek vagyonát? 320
Osztalékfizetés és részvény-visszavásárlás 320
Osztalékrészvények 321
Osztalékpolitika súrlódásmentes környezetben 323
Osztalékpolitika a gyakorlatban 325
ÖSSZEFOGLALÁS 327
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 330
IV. | KOCKÁZATKEZELÉS ÉS PORTFÓLIÓELMÉLET 337
10. A KOCKÁZATKEZELÉS ALAPELVEI 339
10.1. Mi a kockázat? 340
Kockázatkezelés 341
Kockázatnak való kitettség 342
10.2. Kockázat és gazdasági döntések 343
A háztartások kockázatai 343
A vállalatok kockázatai 344
A kormányzat szerepe a kockázatkezelésben 345
10.3. A kockázatkezelés folyamata 346
A kockázat azonosítása 346
Kockázatértékelés 348
A kockázatkezelés módjának megválasztása 348
Végrehajtás 349
Áttekintés 349
10.4. A kockázatáthelyezés három dimenziója 350
Kockázatfedezés 350
Biztosítás 350
Diverzifikálás 351
10.5. Kockázatáthelyezés és gazdasági hatékonyság 353
A meglévő kockázatok hatékony elosztása 353
Kockázat és erőforrás-allokáció 354
10.6. A kockázatkezelés intézményei 355
10.7. Portfólióelmélet - az optimális kockázatkezelés kvantitatív elemzése 358
10.8. A hozamok valószínűségeloszlásai 359
10.9. A szórás mint a kockázat mérőszáma 361
ÖSSZEFOGLALÁS 363
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 367
11. KOCKÁZATFEDEZÉS, BIZTOSÍTÁS ÉS DIVERZIFIKÁLÁS 374
11.1. Határidős ügyletek alkalmazása a kockázat fedezésére 375
11.2. Devizakockázat fedezése csereügyletek révén 380
11.3. A veszteség kockázatának fedezése az eszközök és kötelezettségek
összehangolásával 381
11.4. A kockázatfedezés költségeinek minimalizálása 382
11.5. Biztosítás versus kockázatfedezés 383
11.6. A biztosítási szerződések alapvető jellemzői 385
Kivételek és felső korlát 385
Fix önrész 385
Arányos önrész 386
11.7. Pénzügyi garanciák 386
11.8. Felülről és alulról korlátozott kamatlábak 387
11.9. Az opció mint biztosítás 387
Eladási opciók részvényekre 388
Eladási opciók kötvényekre 390
11.10. A diverzifikálási alapelv 390
Diverzifikálás egymással nem korreláló kockázatok esetén 390
Nem diverzifikálható kockázat 392
11.11. Diverzifikálás és a biztosítás költsége 394
ÖSSZEFOGLALÁS 396
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 399
12. PORTFÓLIÓVÁLASZTÁS 416
12.1. A személyes portfólióválasztás folyamata 416
Az életciklus 417
Időhorizontok 418
Kockázattűrő képesség 420
A hivatásos eszközkezelők szerepe 421
12.2. A várható hozam és a kockázat közötti átváltás 421
Mi is az a kockázatmentes eszköz? 421
A kockázatmentes eszköz kombinálása egyetlen kockázatos eszközzel 422
Egy kitűzött várható hozam elérése - 1. 425
A portfólió hatékonysága 426
12.3. Hatékony diverzifikálás sok kockázatos eszköz esetén 427
Két kockázatos eszköz portfoliói 427
Kockázatos eszközök optimális kombinációja 431
A preferált portfólió kiválasztása 432
Egy kitűzött várható hozam elérése - 2. 434
Sok kockázatos eszközből álló portfoliók 435
ÖSSZEFOGLALÁS 438
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 441
V. | ESZKÖZÁRAZÁS 449
13. TŐKEPIACI EGYENSÚLY 451
13.1. A tőkepiaci árfolyamok modelljének rövid bemutatása 452
13.2. A piaci portfólió kockázati prémiumát meghatározó tényezők 455
13.3. Egyedi értékpapírok bétája és kockázati prémiuma 456
13.4. A CAPM alkalmazása a portfólióválasztásban 459
13.5. Értékelés és a hozamok szabályozása 462
A diszkontált cash flow értékelési modelljei 462
A tőkeköltség 463
Szabályozás és költség plusz árréses árazás 464
13.6. A CAPM módosításai és alternatívái 464
ÖSSZEFOGLALÁS 466
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 468
14. HATÁRIDŐS PIACOK 473
14.1. A tőzsdén kívüli és a tőzsdei határidős ügyletek megkülönböztetése 474
14.2. A tőzsdei határidős piacok gazdasági funkciója 476
14.3. A spekulánsok szerepe 478
14.4. Az árutőzsdei termékek azonnali és határidős ára közötti összefüggés 479
14.5. Az árutőzsdei termékek határidős áraiból kiszűrhető információk 480
14.6. A határidős/azonnali árfolyam-paritási összefüggés az arany esetében 481
A piacra vitel „implikált" költsége 483
14.7. Pénzügyi tőzsdei határidős ügyletek 484
14.8. Az „implikált" kockázatmentes kamatláb 486
14.9. Amikor a határidős ár nem a jövőbeli azonnali ár előrejelzése 487
14.10. A határidős/azonnali árfolyamparitás pénzkifizetéssel járó értékpapírok
esetében 488
14.11. „Implikált" osztalékok 489
14.12. A fedezett kamatparitás 490
14.13. A várakozások szerepe a devizaárfolyamok meghatározásában 491
ÖSSZEFOGLALÁS 493
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 497
15. OPCIÓK ÉS FELTÉTELES KÖVETELÉSEK PIACAI 502
15.1. Hogyan működnek az opciók? 503
Részvényindexekre szóló opciók 505
15.2. Befektetési lehetőségek opciókkal 506
15.3. Az eladási-vételi (put-call) paritás 511
15.4. Volatilitás és az opciók ára 515
15.5. Kétkimenetelű (binomiális) opcióárazás 516
15.6. Dinamikus replikálás és a binomiális modell 519
15.7. A Black-Scholes-modell 520
15.8. Implikált volatilitás 523
15.9. A vállalati hitelek és saját tőke feltételes követelések szerinti elemzése 525
15.10. Hitelgaranciák 528
Egy példa 529
15.11. Az opcióárazási módszertan egyéb alkalmazási lehetőségei 530
ÖSSZEFOGLALÁS 533
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 537
VI. VÁLLALATI PÉNZÜGYEK 543
16. A vállalatok finanszírozási szerkezete 545
16.1. Belső és külső finanszírozás 546
16.2. Finanszírozás részvénykibocsátással 547
16.3. Finanszírozás hitelből 548
Biztosított hitel 549
Hosszú távú lízingek 549
Nyugdíj-kötelezettségek 550
16.4. A tőkeszerkezeti irrelevanciája súrlódásmentes környezetben 552
16.5. Értékteremtés finanszírozási döntésekkel 556
16.6. Költségcsökkentés 557
Adók és támogatások 557
A pénzügyi válsághelyzetek költségei 560
16.7. Érdekellentétek kezelése 562
Ösztönzési problémák - szabad cash flow 562
A részvényesek és hitelezők közötti érdekellentétek 563
16.8. Új lehetőségek megteremtése az érintettek számára 564
16.9. Finanszírozási döntések a gyakorlatban 565
Az öt vállalat 565
Az öt finanszírozási mód 566
16.10. Hogyan értékeljünk tőkeáttételes beruházásokat? 567
Három értékelési módszer összehasonlítása 567
ÖSSZEFOGLALÁS 570
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 575
17. REÁLOPCIÓK 585
17.1. Befektetés reálopciókba 585
A reálopciók típusai 586
Egy példa 587
17.2. Halasztási opció - bizonytalanság és visszafordíthatatlanság 589
Érzékenységvizsgálat 591
A halasztási opció értékelése a binomiális opcióárazási modellel 593
17.3. A Black-Scholes-képlet alkalmazása reálopciók értékelésére 595
ÖSSZEFOGLALÁS 598
KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 599
Ajánlott irodalom 603
Glosszárium 607
Név- és tárgymutató 617
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem