Zugló

Előszó

Úgy hisszük, hogy jóleső érzéssel lapozhatja a fejlődést dokumentáló képesalbumot, amely kerületünk, Zugló 30 év alatti néhány fontos vagy jellemző mozzanatát eleveníti fel.
Gondoltunk-e 1945 kora tavaszán arra, hogy a főváros és annak XIV. kerülete három évtized alatt a társadalmi haladás során eljut a sötét tegnaptól a sokszínű, gazdag jelenig? Akkor,a felszabadulás első pillanatában, sokan tették fel a kérdést: van-e olyan erő, amely az elpusztított ország, az oly sokszor félrevezetett és becsapott magyar nép élére áll, az új honfoglalás vezetőjeként? És volt ilyen erő! A Szovjetunió győztes csatákban edzett Vörös Hadserege felszabadítva a közép-európai országokat a gyökeres forradalmi átalakulás lehetőségét kínálta számunkra. Az illegalitás negyedszázada után a társadalom küzdőterére léphetett a munkásosztály, a dolgozó nép élcsapata, a Magyar Kommunista Párt. A koalíciós időszakban lefolyt harcok, a munkásosztály és a köréje tömörülő szövetségesek sikerei, a Szovjetunió meleg barátsága és sokoldalú támogatása eljuttatta népünket a politikai hatalom bástyái közé.
A proletárdiktatúra megszilárdulása nyomán 1950-ben megalakultak a dolgozó magyar nép helyi képviseleti szervei a. megyei, városi, járási, községi tanácsok. S a Tanács azóta kerületünkben is mindennapjaink nélkülözhetetlen része. Emlékezetes családi eseményeink és leghétköznapibb gondjaink egyaránt a tanáccsal kapcsolják össze életünket. Ellátásunkat, gyógyításunkat, gyermekeink nevelését és oktatását innen irányítják. Ide vezet utunk, ha rossz a közlekedés, a járda, ha hiba van lakásunkban. Itt törekszenek szórakozási és művelődési igényeink kielégítésére, s itt igyekeznek segíteni az egyedül maradt öregeken. Harminc éve a háborús romok eltakarításával kezdtünk új életet, ma pedig békésen, nyugodtan, magabiztosan építjük jövőnket.
Most amikor felszabadulásunk 30. évfordulójára készülünk, szerényen, de csendes büszkeséggel mutatjuk be szűkebb pátriánk, Zugló fejlődésének állomásait. Vissza