Előszó
Részlet a könyvből:
"Erdős hegyek koszorúja között fekszik egy kis város.
Az uj villanegyed épületei épp ugy csoportosulnak védelmet keresve az öreg várhegy alján, mint fiatal csirkék a kotló...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Erdős hegyek koszorúja között fekszik egy kis város.
Az uj villanegyed épületei épp ugy csoportosulnak védelmet keresve az öreg várhegy alján, mint fiatal csirkék a kotló körül.
A hegy csúcsáról tornyos, kupolás kastély, X. fejedelem lakhelye néz alá a város zegzugos utcáira, hepehupás kövezetére, a főtér ódon városházára.
A lakosság némi elkerülhetetlen pletykálkodásától eltekintve, hűvös, barátságos egyetértésben élt.
Mindenki pontosan tudta, hogy mi történik a másiknál - mit főznek ma, mit esznek holnap, ki mit mondott és mit nem mondott, hol mi történt és hol mi fog történni.
Élénk résztvettek egymás életében és csak azt sajnálták, hogy a város fala némi válaszvonalat képezett a belváros és a várhegy alján épült uj villanegyed között.
A külső villákat leginkább a lobenbachi lovasság tiszti családjai lakták.
Az öreg fejedelem uralkodásának ötvenedik évfordulója óta állomásozott katonaság a kis városban.
Azt hitte mindenki hogy az uj katonaélet fellendíti majd Lobenbachot, de a várva-várt fellendülés elmaradt.
Az uj villanegyedben nem lüktetett nagyvárosias élet, sőt ellenkezőleg, inkább az uj városnegyed is belefult a kispolgárias szürkeségbe."
Vissza