Fülszöveg
ZSUGA MIKLÓS 1921-ben született Hajdudorogon, tíz gyermekes munkáscsaládban. Apja műbútorasztalos volt. Elemi iskoláit Hajdúnánáson és Debrecenben végezte. Középiskolába nem juthatott, mert a család anyagi helyzete nem engedte meg. 1935-ben nyomdászinasnak szerződött Debrecenbe. 1939-ben szabadult és utána magánúton tanult a Debreceni Református Gimnáziumban. 1964-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen kapott diplomát.
A háború után postai szolgálatba lépett és különböző vezetőállásokat töltött be. 1953-ban Budapestre helyezték és a Postavezérigazgatóság Terv- és Pénzügyi szakosztályának vezetésével bízták meg.
1956-ban egyik vezéregyénisége volt a forradalmi eseményeknek, amely miatt 1957-ben lemondásra kényszerítették és 1982-ig -nyugdíjazásáig- egy borsodi községben, Felsőzsolcán élt feleségével és három gyermekével belső száműzetésben, mert minden előrejutási lehetőséget elzártak előle.
Az irodalommal már nyomdászinas korában kapcsolatba került. Ismerte Debrecen...
Tovább
Fülszöveg
ZSUGA MIKLÓS 1921-ben született Hajdudorogon, tíz gyermekes munkáscsaládban. Apja műbútorasztalos volt. Elemi iskoláit Hajdúnánáson és Debrecenben végezte. Középiskolába nem juthatott, mert a család anyagi helyzete nem engedte meg. 1935-ben nyomdászinasnak szerződött Debrecenbe. 1939-ben szabadult és utána magánúton tanult a Debreceni Református Gimnáziumban. 1964-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen kapott diplomát.
A háború után postai szolgálatba lépett és különböző vezetőállásokat töltött be. 1953-ban Budapestre helyezték és a Postavezérigazgatóság Terv- és Pénzügyi szakosztályának vezetésével bízták meg.
1956-ban egyik vezéregyénisége volt a forradalmi eseményeknek, amely miatt 1957-ben lemondásra kényszerítették és 1982-ig -nyugdíjazásáig- egy borsodi községben, Felsőzsolcán élt feleségével és három gyermekével belső száműzetésben, mert minden előrejutási lehetőséget elzártak előle.
Az irodalommal már nyomdászinas korában kapcsolatba került. Ismerte Debrecen művészeti és irodalmi életének szinte valamennyi képviselőjét. Ez felkeltette érdeklődését az irodalom iránt. Gulyás Pál, Debrecen egyik nagy költője tanára volt az iparostanonc iskolában, de Tóth Endre és Oláh Gábor is nagy hatással voltak rá. Eleinte verseket, majd kisebb jeleneteket írt, melyeket az Iparosifjúsági Önképzőkör tagjai adtak elő. 1939-ben "Prológ" című verse miatt összeütközésbe került a rendőrséggel, írásait gyermekkora, ifjúsága nélkülözései, majd a katona élményei alapvetően meghatározták. A háború és az utána következő politikai események elkötelezett hívévé tették a szegénység, a kiszolgáltatottság, a mindenféle diktatúra elleni küzdelemnek.
Irodalmi tevékenysége széleskörű. Verseket, jeleneteket, drámákat, meséket és mesejátékokat írt. Versei antológiákban jelentek meg, háborús élményeiről írott verseit 2002-ben "A halál ösvényén" című kötetben adta ki. Egy mesejátékát alternatív színházi együttes mutatta be, jeleneteit a Miskolci Nemzeti Színház művészei játszották Borsod megye községeiben. Jeleneteiben a társadalomban meglévő visszásságok pellengérre állítása a meghatározó.
Jelenleg is ír, írásait további kötetekbe rendezve a közeljövőben tervezi kiadni.
Vissza