Műszaki hidrológia I.

Tartalom

ELŐSZÓ 9
BEVEZETÉS 13
1.1 A HIDROLÓGIA ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK 13
1.2 A HIDROLÓGIA ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS 13
1.3 A MŰSZAKI HIDROLÓGIA 16
2. A HIDROLÓGIAI FOLYAMATOK 25
2.1 A HIDROLÓGIAI FOLYAMATOK FIZIKAI JELLEGE 27
2.1.1 A hidrológiai körfolyamai alaptörvénye 28
2.1.1.1 A vízháztartási egyenlet 29
2.1.1.2 A vi/folyások osztályozása vízháztartásuk jellege szerint 31
2.1.1.3 A hosszú időre vonatkozó vízháztartási egyenlet 34
2.1.2 Az energia egyenlet 36
2.1.3 A hidrológiai folyamatok véletlen Jellege 37
2.1.3.1 A vízjárás folyamatának struktúráit sztochasztikus jellege 39
2.1.3.2 A vízjárás hidraulikai jellemzése a peremfeltételek geometriai sematizilásával 39
2.1.3.3 A vízjárás vizsgálata hidrológiai modellezéssel 40
2.1.3.4 A vízjárást jellemző véletlen folyamatok elemzése 41
2.1.3.5 A vízjárást jellemző idősorok valószínűségelméleti elemzése és a modellezés 43
2.1.4 A vízjárás térben és időben változó folyamatainak megfigyelése 44
3. A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI 47
3.1 A PÁROLGÁS 48
3.1.1 A levegő páratartalma 48
3.1.1.1 Felhő- és ködképződés 50
3.1.1.2 A levegő páratartalmának mérése 54
3.1.2 A párolgás fizikai folyamata 58
3.1.3 A szabad vízfelületek párolgása, evaporáció 60
3.1.3.1 A szabad vízfelület párolgásának a mérése 60
3.1.3.1.1 Párolgásmérő műszerek 60
3.1.3.1.2 Párolgásmérő műszerek összehasonlítása 68
3.1.3.1.3 Méréstechnikai kérdések 70
3.1.3.2 Szabad vízfelületek párolgásának meghatározása 72
3.1.3.2.1 A vízfelület párolgás becslése 73
3.1.3.2.2 Párolgássziniítás Meyer eljárással 73
3.1.3.2.3 A párolgás számítása aerodinamikai módszerrel 78
3.1.3.2.4 A párolgás meghatározása kádpárolgási adatok alapján 78
3.1.3.2.5 A különböző módszerek összehasonlítása 79
3.1.4 A szárazföldi területek párolgása, evapotranspiráció 80
3.1.4.1 A szárazföldek párolgásának mérése, párolgásmérő műszerek 81
3.1.4.2 Szirazföldek párolgásának meghatározása 82
3.1.4.2.1 A területi párolgás sokévi átlagának számítása 83
3.1.4.2.2 A területi párolgás számítása Szesztay eljárásával 86
3.1.4.2.3 Turc-módszer 96
3.1.4.2.4 Egyéb módszerek 96
3.1.5 Lehetséges párolgás, potenciális evapotranspiráció 97
3.1.5.1 A lehetséges párolgás mérése 98
3.2 A CSAPADÉK 101
3.2.1 A csapadékképződés 101
3.2.2 A csapadékot előidéző jellegzetes légköri mozgásfolyamatok 103
3.2.3 A csapadékot kiváltó légköri frontok 109
3.2.4 A csapadék mérése 112
3.2.5 A csapadék intenzitása 115
3.2.6 A hóalakú csapadék és mérése 118
3.2.7 A csapadékfajták és a vízfolyások árvizei 121
3.2.8 A csapadékadatok ábrázolása 123
3.2.9 A csapadék Jellemzése a mért értékek állagaival 132
3.2.9.1 A csapadékadatok időbeli átlagai 132
3.2.9.2 A csapadék területi átlagai 132
3.2.10 A csapadékmérő állomáshálózat sűrűsége és ennek optimálása 137
3.2.11 A csapadékfolyamat valószínűségelméleti elemzése 141
3.2.11.1 A csapadék időbeni alakulásának numerikus Jellemzése 142
3.2.11.1.1 A csapadék események egymástóli függetlensége 144
3.2.11.1.2 A csapadékos napok számának valószínűségi elemzése 145
3.2.11.1.3 A csapadék események számának a valószínűsége, a csapadék események Poisson folyamata 148
3.2.11.1.4 A csapadékmentes időszakok hosszának valószínűségi eloszlásfüggvénye 152
3.2.11.1.5 A csapadékmentes időszakok évi maximális hosszának való színűségi eloszlás függvénye 158
3.2.11.1.5.1 A csapadékmentes időszak hosszak éves maximumai valószínűségi eloszlásának a meghatározása a csapadékesemények folyamatának az elemzése alapján 160
3.2.11.1.5.2 A csapadékmentes időszak hosszak éves maximumai valószínűségi eloszlásának a meghatározása az észlelt évi maximális értékeke statisztikai mintája alapján 162
3.2.11.1.5.3 Az éves maximumok eloszlás függvények grafikus illeszkedés vizsgálata 164
3.2.11.2 A csapadékmennyiségek valószínűségelméleti vizsgálata 170
3 2 11 2 1 Az éves csapadékmennyiségek valószínűségi eloszlásfüggvénye 171
3.2.11.2.1.1 Az éves csapadékösszeg normális valószínűségi eloszlásfüggvényének számítása a valószínűségi változó standardizálásával 172
3.2.11.2.2 A csapadékösszegek normalitás-vizsgálati módszerei 173
3.2.11.2.2.1 A csapadékösszegek normalitás-vizsgálatának numierikus módszerei 173
3.2.11.2.2.2A csapadékösszegek normalitás-vizsgálatának grafikus módszere. A Gauss papír és használata 179
3.2.11.2.3 Az évszakos, havi csapadékmennyiségek valószínűségi eloszlásfüggvénye 186
3.2.11.2.4 A csapadékból hasznosítható vízkészletek 191
3.2.11.3 A nagy csapadékok numerikus jellemzése 192
3.2.11.3.1 A Montanari féle éghajlati csapadékfüggvény 193
3.2.11.3.2 Az éghajlati csapadék gyakorisági függvény 195
3.2.11.3.3 Az éghajlati csapadék valószínűségi függvény 200
3.2.11.3.4 Az éghajlati csapadék valószínűségi függvény meghatározása
a csapadékintenzitás sztohasztikus folyamatának a matematikai statisztika elemzésével 204
3.2.11.4 Települések csapadéklevezető csatorna hálózatának hidrológiai méretezése 207
3.2.11.5 A települések csapadék vizeinek elvezetésénél épített záportározók méretezése 218
3.2.11.6 A maximális csapadékok területi értékei 219.
3.3 A BESZIVÁRGÁS 221
3.3.1 A talajnedvesség 222
3.3.1.1 A talajnedvesség mérése 223
3.3.1.2 A talajnedvesség határai 227
3.3.1.2.1 A talaj higroszkópossága 228
3.3.1.2.2 A talajnedvesség határainak és a higroszkóposságnak a numerikus jellemzése 231
3.3.1.2.3 A talajok kapilláris tulajdonságai 235
3.3.2 A beszivárgás folyamata 235
3.3.2.1 A beszivárgás mérése 237
3.3.2.2 A beszivárgás folyamatának az elemzése 240
3.4 A FELSZÍN ALATTI VIZEK 255
3.4.1 A talajvíz 255
3.4.1.1 A talajvízszint észlelése 257
3.4.1.2 A talajvíz vízháztartása 258
3.4.1.2.1 A talajvízszint alakulása térben és időben 263
3.4.2 A karsztvíz 270
3.4.2.1 A karsztvizek és a karsztos kőzetek felszín alatti viszonyai 272
3.4.2.2 A karsztvíz vízgazdálkodási kérdései 275
3.4.2.2.1 A karsztvíz vízjárási folyamatainak észlelése, föltárása 276
3.4.2.2.2 A karsztvíz vízháztartása 291
3.4.3 A mélységi vizek 297
3.4.3.1 A klasszikus artézi kút modellje 298
3.4.3.2 A Pétervári típusú kút 299
IRODALOMJEGYZÉK 303

Témakörök