Fülszöveg
Zsolnay Vilmos pécsi gyáros nevéhez fűződik a magyar építészeti díszműkerámia megújhodása és korszakot teremtő elterjedése. Az ő gyára volt az, amely a manufakturális kezdetek után korszerű iparrá fejlesztette az egyedülállóan színes építészeti kerámiát, és a kor igényeinek megfelelő homlokzati és belső burkolatot gyártott, nagy mennyiségben és kitűnő minőségben. A 19. század utolsó éveiben a pécsi és a budapesti Zsolnay-gyárak együttesen már az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaipari létesítményének számítottak. A gyár úttörőnek számító terméke a páratlanul gazdag, színes kültéri díszítmények kialakítását lehetővé tevő pirogránit volt. Számtalan középület, bérház és magánvilla díszeként alkalmazták a Zsolnay épületkerámiát. A legnagyszerűbb épületek a Lechner Ödönnel kialakult együttműködés során jöttek létre (Iparművészeti Múzeum, Földtani Intézet, Magyar Királyi Postatakarékpénztár stb.), amelyeken a forradalmian új stílusnak, a szecessziónak sajátosan magyar ízlésvilága...
Tovább
Fülszöveg
Zsolnay Vilmos pécsi gyáros nevéhez fűződik a magyar építészeti díszműkerámia megújhodása és korszakot teremtő elterjedése. Az ő gyára volt az, amely a manufakturális kezdetek után korszerű iparrá fejlesztette az egyedülállóan színes építészeti kerámiát, és a kor igényeinek megfelelő homlokzati és belső burkolatot gyártott, nagy mennyiségben és kitűnő minőségben. A 19. század utolsó éveiben a pécsi és a budapesti Zsolnay-gyárak együttesen már az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaipari létesítményének számítottak. A gyár úttörőnek számító terméke a páratlanul gazdag, színes kültéri díszítmények kialakítását lehetővé tevő pirogránit volt. Számtalan középület, bérház és magánvilla díszeként alkalmazták a Zsolnay épületkerámiát. A legnagyszerűbb épületek a Lechner Ödönnel kialakult együttműködés során jöttek létre (Iparművészeti Múzeum, Földtani Intézet, Magyar Királyi Postatakarékpénztár stb.), amelyeken a forradalmian új stílusnak, a szecessziónak sajátosan magyar ízlésvilága tükröződik.
A Mattyasovszky Zsolnay Tamás kutatásain alapuló kötet közel 150 budapesti épület adataival, 80 építész munkásságát érintve mutatja be a Zsolnay-épületkerámiát, korabeli források, leírások, archív vagy eddig publikálatlan felvételek és a közelmúltban készült fotók segítségével. A fényképanyagot javarészt Mattyasovszky Zsolnay Tamás készítette, gyűjtése Ráday Mihály és Vásárhelyi Dániel, valamint Füzi István és Hajdú József felvételeivel egészült ki.
Könyvünk Zsolnay Vilmos születésének 175., a gyár alapításának 150. évfordulójára készült.
Mattyasovszky Zsolnay Tamás nyugalmazott gépészmérnök, a gyáralapító Zsolnay Vilmos dédunokája, Podmaniczky-díjas. Az államosításig a budapesti, zuglói Zsolnay-gyárban dolgozott. A Szilikátipari Központi Kutatóintézet tudományos munkatársaként vonult nyugdíjba.
Gyerekkora óta fényképez, a Budapesti Városvédő Egyesület Fotós csoportjának tagja. 1990 óta kutatja a Zsolnay-gyárban készült kerámiával díszített épületeket. Közel 150 épületről állapította meg, hogy azokon a felületek élénkítésére, szépítésére Zsolnay-kerámiát alkalmaztak.
E könyv több mint 300 felvétele részletekben már számos kiállításon szerepelt, például 2000 februárjában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal székházának aulájában, 2001 februárjában a londoni Magyar Intézetben és 2001 októberében Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban, 2003-ban a Józsefvárosi Galériában, 2004-ben a Budapesti Városvédő Egyesület Eötvös utcai kiállítóhelyiségében.
Dr. Vécsey Esther művészettörténész (Ph.D./abd. G.T.U., University of California, Berkeley)
Vízy László építész, műemléki felügyelő, Podmaniczky- és PRO CIVIBUS-díjas várostörténész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (K.Ö.H.) munkatársa.
Vissza