Kosárarany

Előszó

A szerző személye s nemkülönben a tartalom miatt - minden túlzás nélkül állítjuk - különleges kötet tart kezében az olvasó.
Zsíros Tibor aligha szorul részletes bemutatásra, hiszen kosárlabdázásunk egyik legkiemelkedőbb alakjáról van szó, sajátosan eredeti és rendkívül népszerű egyéniségéről, akinek hálásak lehetünk, hogy örökkön játékos kedvének köszönhetően tollat ragadott a közelmúltban, és a sportsikerek kereteibe foglalva bemutat egy ugyan már végérvényesen letűnt, ám felejthetetlen és ugyanakkor számos tekintetben a ma számára is tanulságokkal szolgáló korszakot.
Szükségtelen mondanunk, a sorok nem kizárólag kosarazásról szólnak, jóllehet ezt a remek, élvezetes labdajátékot használja történetei vezérfonalának a hajdani hórihorgas közönség kedvence, a labdaművész „Zsizsi". Lebilincselő élményeinek leírása révén betekintést nyerünk a második világháborút követő szovjet befolyástól átitatott időszakba, a társadalom állapotába, viszonyaiba, elsősorban is a magyar sport jellegzetes fénykorába, s benne egyebek között a labdarúgó-aranycsapat, Puskás „Öcsiék" és mellette számos más sportnagyság sorsába, életébe.
Miután visszavezet a világot mára meghódító varázslatos kosárlabdázás sporttörténetében egészen az amerikai kezdetekig, áttekintést ad a továbbiakban a magyarországi fejlődés állomásairól, folyamatáról, s ezen az úton elvezet bennünket addig az örökké emlékezetes sikerig, 1955-ig, amikor - ma elképzelni is nehéz, legfeljebb álomnak tűnhet az ilyen csoda - a magyar válogatott Európa-bajnokságon diadalmaskodott Budapesten, gyakran játszva, s elbűvölve a Népstadion lelátóin szorongva buzdító több mint negyvenezer nézőt. Az egymást követő sztorik olykor mosolyt keltők, máskor elgondolkodtatok, sőt félelmetesek, már-már hihetetlenek - de egytől-egyig valóságosak. Vissza