Előszó | 9 |
Bevezetés | 11 |
A mondat igei összetevője | 17 |
Mondatok, illetve mondatformák szerves rendszere | 17 |
Mondatok szerves rendszere - szűkebb értelemben | 17 |
Mondatok, illetve mondatformák szerves rendszere - tágabb értelemben: hipotetikus rendszer | 19 |
Homoszintaktikai formák, a (szerves-hopotetikus)-homoszintaktikai rendszer összefüggése | 24 |
Mondatok, illetve mondatformák szervetlen rendszere | 27 |
A szerves rendszer konkrét kibomlása | 28 |
Deadverbiális igék rendszere | 28 |
Metaforikus jelentésű igék | 35 |
Határozók szerepe a jelentésintegrációkban | 44 |
A Tesz metaforikus tartalmakkal általánosuló formája | 47 |
A levelezett jelentések és a Tesz közötti tér beépülése | 51 |
Az I(jel3)-mal a szerves rendszer körül kialakult tér | 59 |
Az I(jel3) belső hierarchizálódása: a közvetlen jelentések és a Tesz közötti elemek (válik, viszonoz, stb.), valamint az okoz stb. és a Tesz rendszere | 60 |
A másodlagos tükrözés fogalma és jelentősége | 62 |
Az igazi rész és a mondat összefüggése - az integráció dimenziói | 64 |
Integráció lineáris síkon | 64 |
A rendszer belső integrációja | 69 |
A mellérendelt mondatok integrációja - egy megfelelő közös elemben | 70 |
Az integrált elemek kiterítése - ugyanabban a mondatban | 74 |
A szervesség mélyebb megértése felé | 76 |
Jelentéselemzés három dimenzióban | 76 |
A tulajdonképpeni belső szerkezete - megbontott tulajdonképpeni, a tulajdonképpeni más formája (a szervesség elmélyített fogalma) | 106 |
A substantia/substantivum belső szerkezete | 110 |
Elemi nyelvi entitás: substantia-functio elemi viszonya | 110 |
A főnév mint a functiók/mondatok egy tömegének általánosulása | 111 |
A főnév jelentése általában | 111 |
A főnév mint általánosítás | 112 |
Az igei és főnévi összetevők kölcsönössége a mondatban, substantia - functio belső mozgása a mondat közvetítésével | 115 |
Nyelvi entitás: substantia-functio belső egysége, a mondat mint elkülönülő substantia-functio magasabb egysége | 115 |
A substantia-functio belső egysége mint a mondat alapja | 115 |
Kettős mozgás a mondat jelentésében | 116 |
Az elemi mező és az azon túllépő jelentéskapcsolatok | 117 |
A mondattól elkülönített szó jelentésének modellje | 119 |
Substantia-functio viszonya a mondatban | 121 |
A substantia-functio belső egységének továbbélése a mondatban | 121 |
A substantia-(functio1-functio2-functio stb.)-nek összefüggései | 122 |
Substantia-funcio1-/functio2-Tesz-stb. összefüggése | 124 |
Közvetlen és általános - a mondat egységében | 130 |
A mondat működésének mechanizmusa: a substantia, ill. functio komponensek viszonya a mondan működésében | 130 |
A Tesz/stb.-nek mint a functio mozzanatának szerepe a mondat működésében | 134 |
Formarendszer, jelentésrendszer, elemrendszer összefüggése | 136 |
Forma és jelentés összefüggése | 136 |
A formarendszer és a jelentésrendszer összefüggése | 136 |
A mondatforma és a jelentés belső dimenziójának összefüggése | 137 |
Elemek rendszere | 141 |
Elemek rendszere (1) | 141 |
Elemek rendszere (2) | 147 |
Az elemrendszer belső dimenzionáltsága - és a történetiség | 148 |
A formarendszer, jelentésrendszer, elemrendszer összefüggése | 149 |
A nyelvi rendszer történeti aspektusa - a leíró aspektus és a történeti aspektus belső egysége | 153 |
A szinkron és diakron kutatások szintézise | 153 |
A mondatformák szinkron rendszerének történeti utalásai - általában: "ősi viszony", adverbiumok szerepe a mondat határainak kiterjesztésében, a metafora mint az elsődleges mondatfüggvények kialakulásának tanúja | 153 |
Szintaktikai szerkezetek archaeológiája | 157 |
Szó és mondat | 157 |
Intenzitást jelölő határozók mint a jel ősi tartalma kialakulásának tanúi | 158 |
Nyelvi jelek belső tagolódásának és szintaktikai kiterjedésének kapcsolata - az archaikus állapottól való elszakadás, a közvetlen nyelven kívüli valóságtól elszakadó mondat felé | 159 |
Névmások szekunder szerepe a mondatok kialakulásában a franciában | 163 |
Az archaikus állapot képlete (=functio (1)) | 164 |
Egy elemi szintaxis felé | 165 |
Szintaxis és az igék tartalmának belső dimenzionálódása/hierarchizálódása | 165 |
A porzigi mező mint a belső dimenzionálódás tanúja | 167 |
Substantia és functio mint a szintaktikai fejlődés alapviszonya | 168 |
Az elemi szintaktikai szerkezet (=functio (2)) | 170 |
Fejlődés az elemi szerkezetek határain belül (átmenet a mondat fejlődésének 3. fázisa felé) | 171 |
A 3. elem - a feltételezett történeti folyamatban | 176 |
A szinkron rendszer utalásai a mai értelemben vett mondat kialakulására | 177 |
Az "ősi viszony" | 177 |
A 3. elem szerepe a háromtagú szerkezetek kialakulásában | 178 |
A jelentés belső meghasonulása, ill. a meghasonulás formái - az igei összetevőben | 179 |
A jelentés meghasonulásának fogalma | 179 |
A jelentés meghasonulásának formái | 179 |
Substantia-functio belső egysége, a functio első meghasonulása | 180 |
A functio belső meghasonulásának tartalma és modellje | 184 |
A főnév értéke a mélyszerkezetben | 192 |
Substantia és functio - a functio meghasonulásának 1. szintjén | 192 |
A transzformációs csoportok kialakulása | 195 |
Az I(jel2) szintje | 195 |
A metaforikus szint kialakulása | 196 |
Az ábrázolt szintek összefoglalása | 197 |
Metafizika, ill. dialektika és történetiség | 200 |
Mai generatív módszerek mint a szintaxis fejlődésének tanúi | 200 |
Állapot és történet egysége | 206 |
Nyelvi rendszer - mindennapi beszéd, a mindennapi beszédet meghaladó teljsítmények, moralia | 217 |
Adalékok a mindennapi beszéd alkotó folyamatához (mindennapi beszéd és jelentésintegráció) | 217 |
A mindennapi beszédet meghaladó nyelvi teljesítmények - jelentés és műalkotás | 219 |
A mindennapit meghaladó teljesítmények nyelvi alapja | 219 |
A mindennapit meghaladó teljesítmények interpretációja | 221 |
Moralia és jelentésintegráció | 225 |
A szándék mint a jelentés integráns része | 225 |
Jelentésintegráció mint a moralis minőség alapja | 228 |
Irodalom | 230 |