1.066.319

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A nyelvi mozgásformák dialektikája

A nyelvi rendszer szerves, hipotetikus és homoszintaktikai síkja

Szerző
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 200 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A szerző egyrészt bírálja a ma divatos nyelvészeti irányzatokat, másrészt a nyelv rendszerének eredeti felfogását fejti ki. Felfogásának eredetisége abban rejlik, hogy a mondatokat - a konkrét összefüggések egységes láncolatává, szerves rendszerré építi ki. A szerves rendszer kiépítésével párhuzamosan pedig az ún. hipotetikus rendszert dolgozza ki, amelynek keretében a szerves rendszer mondatai deduktíve vezethetők le.
A hipotetius síkban mutatkozik meg az új rendszer alkotó kritikai jellege. Általa ugyanis a szerző nemcsak tagadja az uralkodó generatív grammatika koncepcióját, hanem helyét is kijelöli a nyelv valóságos működésében - amely a jelenségek konkrét - általános, általános - konkrét mozgásának elválaszthatatlan egységében valósul meg.
A strukturalizmus - ismert változataiban - módszerét tekintve metafizikus, tartalmát tekintve metafizikus, tartalmát tekintve idealisztikus. A szerző koncepciója szerint a nyelv működése mélyen dialektikus: a szerves rendszer pedig végső... Tovább

Fülszöveg

A szerző egyrészt bírálja a ma divatos nyelvészeti irányzatokat, másrészt a nyelv rendszerének eredeti felfogását fejti ki. Felfogásának eredetisége abban rejlik, hogy a mondatokat - a konkrét összefüggések egységes láncolatává, szerves rendszerré építi ki. A szerves rendszer kiépítésével párhuzamosan pedig az ún. hipotetikus rendszert dolgozza ki, amelynek keretében a szerves rendszer mondatai deduktíve vezethetők le.
A hipotetius síkban mutatkozik meg az új rendszer alkotó kritikai jellege. Általa ugyanis a szerző nemcsak tagadja az uralkodó generatív grammatika koncepcióját, hanem helyét is kijelöli a nyelv valóságos működésében - amely a jelenségek konkrét - általános, általános - konkrét mozgásának elválaszthatatlan egységében valósul meg.
A strukturalizmus - ismert változataiban - módszerét tekintve metafizikus, tartalmát tekintve metafizikus, tartalmát tekintve idealisztikus. A szerző koncepciója szerint a nyelv működése mélyen dialektikus: a szerves rendszer pedig végső elemzésben csak a mindennapi tapasztalatok (a pragmatikus szempont) figyelembevételével oldható meg - ami az elmélet materialisztikus tartalmára utal. Az új koncepció azt jelzi, hogy a strukturalizmus nem sajátítható ki a metafizikus jellegű, idealisztikus tartalmú leírások számára. Vissza

Tartalom

Előszó11
A nyelvi rendszer gondolatának fejlődése15
Saussure mint az újgrammatikus iskola folytatója, és a modern leíró nyelvészet úttörője15
A hagyományos leírás és a történeti nyelvtan célkitűzése15
Saussure koncepciója mint a történeti felfogás tagadása16
Az analógiás rendzser és a saussure-i nyelv összefüggése16
A saussure-i memoriális rendszer és a transzformáció hagyományos fogalma19
A saussure-i jelelmélet19
A Saussure utáni strukturális iskolák20
Az amerikai leíró iskola21
A bloomfield-i leírás21
A transzformáció fogalma21
Hagyományos nyelvészet - modern nyelvészet22
A generatív grammatika fogalma23
A grammatika Chomsky-féle generatív koncepciója24
Az amerikai nyelvi leírás (közelebbről: a generatív grammatika) korlátai30
A tesniére-is francia strukturalizmus31
Konnexiók, nodusok31
L'ordre stucturale és l'orde linéaire32
Külső forma, belső forma32
Funkcionális szintaxis33
Szemantikai sík33
A nucleus fogalma33
A nucleus és a szó viszonya34
A szavak osztályozása35
Algebrikus módszer35
Anafóra36
Az egyszerű mondat struktúrája36
Junkció, transzláció37
Az amerikai és a francia strukturalizmus összefüggései37
A tesniére-i strukturalizmus korlátai38
A hjelmslevi dán strukturalizmus38
A szerves rendszer40
A szerves nyelvi rendszer41
A szerves nyelvi rendszer összefüggései41
A mondatokból közvetlenül elvont formák41
A mondatformák szerves-mechanikus mozgása42
A transzformációs csoportok42
Magányos sorok (I(jel2)) - az egyszerű általános jelentés specializálódása45
Magányos sorok (I(jel3))51
A szerves rendszer és a lexikalischer Bedeutung55
A mondatformák implikatív mozgása55
Igei szimplexekkel alkotott mondatok implikatív összefüggései55
Igekötős változatokkal alkotott mondatok implikatív összefüggései57
Denominális változatokkal alkotott mondatok implikatív összefüggései58
Az implikatív mozgás fogalma59
A mondatformák szerves-nyelvi - hipotetikus (logikai) mozgása60
Hipotetikus mozgás - transzformációs csoportokban60
Hipotetikus mozgás a transzformációs csoportok és a magyányos sorok (I(jel2)) között61
Hipotetikus mozgás a transzformációs csoportok, ill. az I(jel2) sorai - és az I(jel3) sorai között65
A hipotetikus mint a szerves mozgás forrásai71
A hipotetikus jelentés fogalma72
A mondatformák rendszerének sajátos formái73
Implicit formák73
Az anorganikusan bővülő sorok hatása a rendszer belső szerves mozgására76
Az anorganikusan bővült formák és a hipotetikus rendszer76
Homoszintaktikai formák82
A homoszintaktikai szerkezetek fogalma (a szerves és a homoszintaktikai formák viszonya)82
A homoszintaktikai szerkezetek és a hipotetikus rendszer viszonya (1) (a probléma felvetése)83
A homoszintaktikai szerkezetek és a hipotetikus rendszer viszonya (2) (a probléma megoldása)87
A homoszintaktikai formák és a nyelvi rendszer92
A nomalizációk és az elemi mondatok belső egysége93
Deduktív folyamatok önállósulása a mondatformák rendszerében (a lexikai jelentés mozgása)97
Denominális képzések (1)97
Az I(jel3) deduktivizálódása109
A tesz (jel2-3) közvetlen megjelenése110
A mondatalkotó elemek (=viszonyok) mind elemek rendzsere (a grammatikai/paradigmatikus jelentés mozgása)111
Az elemek rendszerének szerves-mechanikus mozgása111
Az elemek rendszerének implikatív mozgása113
Az elemek rendszerének nyelvi-logikai (hipotetikus) mozgása114
Az elemek rendszere és a nyelvi rendszer114
A részesmeghatározó (dativus) és a nyelvi rendszer (a nyelvi rendszer új - személyes - dimenziója)118
A részeshatározó kialakulása - és a transzformációs csoportok (1)118
A kialakult részeshatározó - és a transzformációs csoportok119
A részeshatározó és a mondatformák rendszere (a nyelvi rendszer egy új dimenziója)120
A részeshatározó - I(jel2), ill. I(jel3) (a részeshatározó szerepe a rendszer mozgásában)120
A részeshatározó és a tárgyak világa (antropomorf transzformáció)122
A részeshatározó és a hipotetikus rendszer124
Modalitás126
A modalitás fogalma126
A modalitás - I(jel1), I(jel2), I(jel3)126
A személyes mozzanat fejlődése126
A dictum és modalitás dialektikája127
Modalitás - -nek (effic.)127
Szerves rendszer, szervetlen rendszer127
Szerves rendszer127
Szervetlen rendszer129
Magányos sorok és transzformációs csoportok a szervetlen rendszerben (egy analógiás törvény oki értelmezése)133
A szervetlen rendszer fejlődése136
Szinkrónia és történet136
Tranzitivitás - intranzitivitás viszonya137
A nyelvi rendszer interpretációja139
A nyelvi rendszer történeti interpretációja139
Transzformációs csoportok (I(jel1))139
Magányos sorok (I(jel2))142
Magányos sorok (I(jel3))142
A nyelvi rendszer pragmatikus aspektusa142
A nyelv történeti és pragmatikus aspektusának a viszonya144
Nyelv és valóság (A nyelv pragmatikus aspektusa)146
A formarendszer és valóság összefüggése146
Paradigmatikus rendszer - formarendszer147
Jelentés és valóság148
A nyelvi mozgásformák dialektikája149
A megszüntetve-megőriz elve a szerves rendszer mozgásfolyamatában149
A megszüntetve-megőriz elve a lokális és a tárgy (acc.) viszonyában - a transzformációs csoportok keretei között149
A megszüntetve-megőriz elve az azonos kategória (accusativus) belső struktúrájában150
A megszüntetve-megőriz elve és a minőségi változás a szeves nyelvi rendszerben151
Mennyiség - minőség összefüggése a rendszerben az I(jel2) és az I(jel3) között152
Az esetleges mozzanata az I(jel1) - I(jel2) - I(jel3) szükségszerű folyamatában152
Az esetleges az I(jel1) - I(jel2) viszonyában152
Az esetleges az I(jel2) - I(jel3) viszonyában153
A rész és az egész összefüggése a nyelvben154
A mondatformának (mint egésznek) és a mondatformát alkotó elemeknek (viszonyoknak, eseteknek) (mint résznek) a belső összefüggései154
A mondatformák rendszerének (mint egésznek) és az egyes mondatformáknak (mint részeknek) a belső egysége155
Az esetnek (mint egésznek) és az eset különböző funkcióinak (mint részeknek) a belső egysége156
A mondatformák rendszerének (mint egésznek) és az egyes esetek szerkezetének (mint részeknek) a belső egysége158
A mondat és a mondatalkotó kategóriák egysége158
Szakaszos minőségi ugrás - mint a különböző minőségek dialektikus egységének mennyiségi feltétele159
A sorok szerves és mechanikus kapcsolatainak összefüggése161
A szavak szemantikai struktúrájának kettős aspektusa161
A nyelv objektív - szubjektív formájának a dialektikája164
A generatív grammatika kritikája166
A hagyományos leírás és a generatív grammatika166
A hagyományos és a modern leírás tárgya166
A generatív grammatika mechanikus jellege166
A generatív grammatika metafizikus jellege167
A szintaktikai - és szemantikai leírás viszonya167
A Katz - Fodor-féle szemantika-elmélet167
W. Schmidt szemantika-elmélete (a jelentések levezetésének gondolata: lexikális jelentés)168
A lexikális, ill. imaginárius jelentés és a generatív grammaitka (a szintaxis egy új dimenziója: szerves rendszer)170
A generatív grammatika néhány fogalmának a kritikája175
A felszíni és a mély strultúra fogalma176
A homoszintaktikai (hipotetikus) szerkezete - mint a nyelv egészére kiterjedő szabályrendszer176
Az elemi mondat fogalma177
A parafrázisok és a nyelvi rendszer179
A konkrét és általános egysége a parafázisok folyamatában (a konkrét és általános dialektikája ugyanazon a jelentésen belül - és a különböző jelentések viszonyában)179
Ok, cél, feltétel helye a nyelvi rendszerben190
A szerves és parafrázis - folyamatok összefüggése194
A kutatás dialektikájának a kutatott tárgya dialektikájával való összefüggése196
A szintaxis két aspektusa196
Mozgás és állapot a nyelvben197
A paradigmák problémája198
A szintaxis és a paradigmatan viszonya199
A szemantikai kutatások iránya199
Jegyzetek201

Témakörök

Zsilka János

Zsilka János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Zsilka János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem