Népi gombászat a Székelyföldön (dedikált példány)

Fülszöveg

Zsigmond Győző munkájának kivételes eredetiségét, adatainak hitelességét, forrásértékét emelem ki. Bizonyos vagyok benne, hogy az említett szakterületek (néprajz, gombászat, nyelvészet) művelőin kívül sokan mások is érdeklődéssel és haszonnal olvassák majd, és a kötet növelni fogja a természet és a népi hagyományok iránti érdeklődők táborát. A székelység ismerete pedig mélyebbé, tartalmasabbá válik.
Péntek János
Szórványos előzmények után az etnomikológia művelése elsősorban Zsigmond Győző munkásságának köszönhető, s e tudományág képviselői az ő nyomdokain haladnak. A szerző a szó tágabb jelentésében foglalkozik a gombavilág és az emberi összefüggéseinek kutatásával, mint azt például az említett tudományág atyja, R. G. Wasson tette. 1980 óta végez etnomikológiai jellegű terepmunkát és felkeresett minden jelentősebb magyar néprajzi tájat. Szól a tárgyalt gombák szerepéről a mindennapokban, a munkában, szokások gyakorlásakor, felhasználásukról a népi gyógyításban, a konyhán, a... Tovább

Fülszöveg

Zsigmond Győző munkájának kivételes eredetiségét, adatainak hitelességét, forrásértékét emelem ki. Bizonyos vagyok benne, hogy az említett szakterületek (néprajz, gombászat, nyelvészet) művelőin kívül sokan mások is érdeklődéssel és haszonnal olvassák majd, és a kötet növelni fogja a természet és a népi hagyományok iránti érdeklődők táborát. A székelység ismerete pedig mélyebbé, tartalmasabbá válik.
Péntek János
Szórványos előzmények után az etnomikológia művelése elsősorban Zsigmond Győző munkásságának köszönhető, s e tudományág képviselői az ő nyomdokain haladnak. A szerző a szó tágabb jelentésében foglalkozik a gombavilág és az emberi összefüggéseinek kutatásával, mint azt például az említett tudományág atyja, R. G. Wasson tette. 1980 óta végez etnomikológiai jellegű terepmunkát és felkeresett minden jelentősebb magyar néprajzi tájat. Szól a tárgyalt gombák szerepéről a mindennapokban, a munkában, szokások gyakorlásakor, felhasználásukról a népi gyógyításban, a konyhán, a hozzájuk kapcsolódó népköltészetről, ismeretekről, hiedelmekről stb. Jelen kötet úttörő jellegű, az első tanulmánykötet, amely egy néprajzi táj - a Székelyföld - népi gombászatát mutatja be.
Néprajzi és természeti értékek sajátos megközelítése e kötet. A szerző egyaránt törekszik általánosabb kitekintésre, következetesen hivatkozik közeli és távoli, ősi és ma is élő kultúrákra, saját anyagának jelentős része Kárpát-meden-cei, erdélyi, mindenekelőtt székelyföldi. ír a magyar és a székely etnomikológia múltjáról és jelenéről, a gombáról mint ételről, a Székelyföld népi gombászatá-ról, a gomba szerepéről a Kárpát-medencei magyar népszokásokban, a székely népi gyógyításban. Több esetben hungaricumokról nyújt érdekes részleteket az olvasóknak. így például ír a gombákat feldolgozó népi mesterségről, népművészeti ágról, a toplászatról is.
Zsigmond Győző 1959-ben született Tordán. 1982-ben magyar-francia szakot végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Tíz évig tanított Hargita és Kovászna megyei iskolákban, majd a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológiai Tanszékének adjunktusa, docense, 2004-től tanszékvezető professzora. Elsősorban helynév- és néprajzkutatóként ismert. 47 könyv társszerzője, 10 kötet szerkesztője, mintegy 100 tanulmány és szakcikk szerzője. Kötetei: Néprajzi tanulmányok (1997), Három kismacska Erdélyi politikai viccek. 1977-1997 (1997, 2006), Névtani és nyelvművelő írások (1998), Égitest és néphagyomány (1999), Orbán Balázs idejében és ma (2001), Nyelvi rejtvény, játék, verseny (2003, 2011), Csillagok, csillagképek magyar népi nevei. Csillagokhoz fűződő néphagyomány (2005), Gomba és hagyomány (2009).
áfÁ Vissza