Zsidóság és filozófia

Fülszöveg

3000 Ft
Megítélésünk szerint Staller Tamás ezzel a művével a hazai filozófia-történet-írásban elsőként tesz komolyabb kísérletet arra, hogy eszmetörténeti szempontból, több ezer éves egymásra hatásukban vizsgálja a zsidóság és a filozófia kapcsolatát. A filozófiatörténészek és a filozófia történetét bemutató művek alig vagy egyáltalán nem foglalkoznak a zsidóknak a filozófiában, pontosabban annak történetében betöltött szerepével: agyonhallgatják vagy félreértelmezik.
Ebből a kötetből többek közt megtudhatjuk: „Ennek az állításnak az igazságtartalmát csak a Szentírás filozófiájának és a zsidó filozófia rendkívül gazdag repertoárjának - a modern, pl. a hermeneutikát is felhasználó - rekonstrukciója lenne képes maradéktalanul felfedni." Erre a rekonstrukcióra és „felfedésre" tesz kísérletet a szerző, olvastán pedig magunk is, az újabb és újabb felfedezés örömében részesülhetünk. A gyakran merésznek tűnő állítások és feltevések mögött egy hihetetlenül széles látókörű, rendszerező... Tovább

Fülszöveg

3000 Ft
Megítélésünk szerint Staller Tamás ezzel a művével a hazai filozófia-történet-írásban elsőként tesz komolyabb kísérletet arra, hogy eszmetörténeti szempontból, több ezer éves egymásra hatásukban vizsgálja a zsidóság és a filozófia kapcsolatát. A filozófiatörténészek és a filozófia történetét bemutató művek alig vagy egyáltalán nem foglalkoznak a zsidóknak a filozófiában, pontosabban annak történetében betöltött szerepével: agyonhallgatják vagy félreértelmezik.
Ebből a kötetből többek közt megtudhatjuk: „Ennek az állításnak az igazságtartalmát csak a Szentírás filozófiájának és a zsidó filozófia rendkívül gazdag repertoárjának - a modern, pl. a hermeneutikát is felhasználó - rekonstrukciója lenne képes maradéktalanul felfedni." Erre a rekonstrukcióra és „felfedésre" tesz kísérletet a szerző, olvastán pedig magunk is, az újabb és újabb felfedezés örömében részesülhetünk. A gyakran merésznek tűnő állítások és feltevések mögött egy hihetetlenül széles látókörű, rendszerező összegzésre képes elme meglepően új nézeteket hordozó véleménye bontakozik ki. A hagyományos értelmezések szerint a filozófia a tudás és az igazság megismerése érdekében kutat, a zsidó filozófusok viszont „csupán" az Isten megismerése tekintetében gondolkodnak. Ebből a műből azt is megtudhatjuk, hogy az előbbi állítások csupán részigazságokat tartalmaznak, mert a fenti két irányultság valójában egyetlen cél felé halad.
Látszólag a világ keletkezésének kérdésében is eltérés mutatkozik a filozófia és a vallás területén, de kézzelfogható érvet Arisztotelész sem tudott adni. Sőt, a Topika 1.11-ben bevallja: nem állította, hogy „a világ örökkévalóságára bizonyíték van". A kötet egyúttal áttekintést ad a zsidó filozófia és a vallásbölcselet több ezer éves fejlődéstörténetéről, amelynek egyik legjelentősebb aspektusa a „kérdezni tudás" erénye: mi az, amiről gondolkodom? Miért szükséges erről gondolkodni? Miként tudok gondolkodni róla?
Szerzőnk egyszerre merít a „jeruzsálemi" és az „athéni" örökségből, miközben szintézisbe tudja állítani az egyes bölcseleti eredményeket és értékeket. Kritikus hangvételű állításainál is kitetszik a humanista szelídsége, mert kimondatlanul is eszünkbe juttatja a híres talmudi gondolatot: „Ki az igazán bölcs? Az, aki mindenkitől képes tanulni."
Babits Antal Vissza