Zsidóság

Szerző

Budapest

'Dr. Fejér Lajos: Zsidóság ' összes példány

Kiadó:	Gede Testvérek Bt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2009
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	339 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	978-963-037-654-7
Megjegyzés:	Reprint kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az utolsó száz esztendőben az egyes országokban a gazdanép és a zsidóság közötti viszony két körülmény határozta meg. A zsidó népesség arányszáma és még inkább az, hogy mily mértékben növelte az... Tovább

Fülszöveg

Minden öntudatos hazafi, félti nemzetét idegen népi - és kultúrbefolyástól. Félti a nemzet egyéniségét, karakterét, fél a nemzet államfenntartó erejének inficiálásától. Ez a félelem, amely a mai antiszemitizmusban megnyilvánul, a vallási antagonizmus és elfogultság mellett az antiszemitizmusnak egyik komoly és kezdetben inkább ösztönös tényezője.
A különböző erkölcsi világnézetek hívői között az alapvető antagonizmus a legtermészetesebb lelki adottság. Ez-az antagonizmus éppen a keresztény vallás eredetének és a zsidóság múltjának történelmi vonatkozásainál fogva a legmélyebben gyökerezik a zsidóval szemben a keresztény hívőben, akiben ezt az antagonizmust, a valláserkölcsi nevelés és az egyéni élmény szenvedélyes ereje hatja át.
A kereszténynél tehát teljesen érthető lelki alkat az a személyes ellenszenv, amit a zsidó világnézet ellen érez, mert ez a világnézet az ő legszentebb hitét profanizálja és támadja.
Könyvünk a zsidók zsidóságával foglalkozik. Annak az erkölcsi és szellemi kisugárzású anyagnak belső szemléletével, amelynek hordozói a zsidók. Ez az anyag minden keresztény nép testének merőben idegen. A reakció, amit kivált: zsidókérdés. E kérdés társadalmi, - súlyosabb esetekben politikai kérdéssé fajul.
Mind az a magatartás, amit a befogadó nemzet társadalma vagy törvényhozása a zsidókérdésben nyilvánít, csupán tüneti kezelés. E könyv célja a kulturált nyugati zsidó felvilágosítása, öntudathoz juttatása, "zsidóság"-ával szemben. Kritikai módszerességgel veszi szemügyre mind azt, ami a zsidóság világnézetének kialakulásához vezetett. A kritika amit e munka gyakorol, önkritika. Önkritika, ami elől a zsidóság egyetemét évezredeken át éppen "zsidóság"-ának sugestioi rekesztették el.
A könyv szövegében hivatkozott források - néhány kivétellel - zsidó apologeták művei. A kritikai következtetések, amelyeken a könyv megállapításai alapulnak, prominens zsidó apologeták adataiból és megállapításaiból indulnak ki.
E tanulmány folytatása alatt a szerző távol tartott magától minden zsidóság ellenes irodalmat. Az igazsághoz, mely nem a "zsidóság" igazsága, a zsidó apologetákon keresztül jutott.
A kulturált zsidóban aki zsidóságával szemben eddig még nem foglalt álláspontot, e könyv elolvasása során ki fog alakulni a meggyőződés - Heine meggyőződése: "A zsidóság nem álláspont, hanem szerencsétlenség, helyzeti tragikum." Vissza

Tartalom

Előszó	13
Bevezetés
A zsidókérdés általános nézetű problematikája	19
Faj vagy vallás?	25
A zsidókérdés nem politikai, hanem társadalmi probléma	26
Világnézeti uralom	28
A zsidókérdés a nem zsidók részéről: antiszemitizmus
A zsidó faji elfogultság	29
Az "idegen" föld	29
Népösztön az antiszemitizmus alapja	30
Az antiszemitizumus fogalmi meghatározásához	32
A "legsötétebb" középkor és az inquisitio	33
A vallásháborúk élő emléke	35
Az antiszemitizmus egyik eleme: félelem a talmudi kultúra infekciójától	36
Az antiszemitizmus zsidó szemlélete
Freud Zsigmond pszichoanalitikus magyarázata az antiszemitizmusról	37
A zsidóság kritikája a zsidókérdéssel szemben	39
A zsidó világnézet alapjai
Elkülönüdés
Az első elkülönüdés. A cionizmus elkülönülése földrajzi irányú, az asszimilánsoké-farizeusi	42
A zsidók tanaikat is elkülönítették az idegenektől	44
A farizeusi elkülönüdést szolgálta a Talmud - mint memorizálási anyag is	44
Az étkezési szabályok és a zsidó nő. A "tisztaság" és elkülönüdés	46
Khalifuhum	48
A gettó zsidóság elkülönödéséből származik; mint elrekesztése a zsidóságnak a keresztény lakosságtól, - a zsidóság elkülönödések a reakciója. Az ortodox zsidók még ma is önként gettóba törömülnek	49
Mai zsidó felfogás az elkülönödésről	51
"Hazaárulás"	51
A zsidóság a diaszpórában is tovább éli theokratikus államéletét	52
Talmud
A zsidó nép alkotása a Talmud, a Talmudé a zsidóság	54
A keresztény szemléletben a Talmud jelenti nemcsak a zsidóságot, hanem a keresztényellenességet is	69
A Talmud hatóterülete: az iskolák: chéder, jessiva és a község (kehila)	73
A zsidók egyetemes erkölcsi felelőssége egymásért és a zsidó kollektív karakter	76
A Talmud kultusza kiirtotta a zsidó népből a földmívelő osztályt	77
Mendelssohn Mózes kísérlete a Talmud kiszorítására, új és modern biblia-magyarázattal	79
Az uzsora
A kettős morál	81
Az egyház az uzsora és a rabszolgakereskedelem ellen	83
Az uzsora és a Tízparancsolat	85
"A zsidók a keresztesháborúk előtt még nem voltak uzsorások" - állítja a zsidó apológia	85
A pénz és a zsidóság fizikai léte. Az uzsora és a zsidó mártirológia	97
A zsidó és a fejedelem (7 jegyzettel a 150. oldalon)	101
A zsidó uzsora különböző nemei	104
A zsidó tőke internacionalitás. A zsidóság szétszórtsága: internacionális kereskedelmi hálózat	107
A tőzsdei uzsora (Gründolás). Értékpapírcsalás (1 Jegyzet a 159. old.)	109
A pénzkölcsönzés újkori formája. Hitelintézetek	110
A kölcsön és uzsora. A gazdagság és becsület. A judaizmus és kapitalizmus. Az idegen jog	112
Messiásvárás: álmessiások. Messianizmus - álmessianizmus
A Messiás a Bibliában és a Talmudban	116
A messiás a zsidó felfogásban és képzeletben	117
A zsidóság álmessiásai és az álmessiások zsidó népe	120
A zsidó messiáshit kritikai átnézete	124
A "felvilágosult" messianizmus	128
A marxizmus parafrázisa a zsidó messianisztikus hitnek. A tancsere	129
A kapitalizmus és a marxizmus összefüggése a zsidó messianisztikus eszme szolgálatában	131
A zsidó kultúra
Vallás és racionalizmus	133
Zsidó "reformáció"	134
A zsidó vallás kizárja a modern kultúrát	135
A zsidóság és a modern kultúra. A zsidó és a modern kultúra	136
Vallás és tudomány	139
Credo	139
Az emancipáció előtti zsidó tudós csak vallástudós lehetett	143
A zsidóság lényege és fejlődése. Reflexiók Goldzieher Ignás azonos című munkájához	143
A kapitalizmus szelleme, ideológiája és a zsidókérdés
Marx: "A zsidókérdés"	161
Marx (és Engels): "Kommunista Kiáltvány"	164
Protestantizmus és kapitalizmus, vagy: judaizmus és kapitalizmus	169
Liberalizmus	187
Keleti és nyugati zsidóság
A lengyel (keleti) zsidó	190
Ortodox - neológ	197
A világi tudomány eretnekség. (Zsidótlanság)	197
Nincs teológia, a neológ már nem is zsidó. Zsidó csak az, aki a Schulchan Aruch szabályait követi. Az ortodox a neológ iránt csak gyűlöletet érezhet	199
A neológia visszafordulása az ortodoxia felé	201
A jiddis nyelv ("Jargon")	204
A cáddik-hit (chasszidizmus) karrierje. Rabbi vagy csodarabbi?	205
Emancipáció és asszimiláció
A zsidóság bölcselői Mózes öt könyvéről	209
Állami törvények valláserőre emelve. Törvényben mumifikált nemzeti vitalitás	209
"Az ország jólétén és üdvén dolgozzatok"	210
Az emancipáció nem oldotta meg a zsidókérdést, sőt az asszimiláns zsidóság részére is problémává tette	213
Az emancipált zsidó krizise	214
Az assimiláció elleni zsidó kifogás az emancipáció és az európai kultúra ellen irányul	215
Prozelitizmus vagy renegátság	216
Az asszimilánsokból nem lesznek marannusok	220
Sombart hipotézisének: "A zsidó nomád nép, a földmívelő népekkel való asszimilációra ezért alkalmatlan" - cáfolata	221
Sombart genetikus faji szemlélete a zsidóság asszimilációja ellen	227
Sombart a zsidóság áttéréséről. (Reflexiók Sombart véleményéhez, amelyet egy "Judentaufen" című brosurában nyilvánított)	229
Cionista szemlélet az asszimiláció ellen. (Louis Lewisohn: "Az Öröksziget" című cionista irányregényéből)	232
Az Alliance Israelite Universelle véleménye az asszimilációról	233
Ha nincs zsidó vallásos kiélés, hanem asszimiláció, meg kell szűnni a zsidó etnikumnak, amelynek külön öncélja sohasem volt	234
Néhány észrevétel az áttérés motívumának külső és belső szemléletéhez	235
Az asszimiláció eddigi zsidó generációi még talmudi eredetű gátlásokkal küzdenek	237
A megoldás zsidó oldalról	238
Önantiszemitizmus	239
Még néhány szó az önantiszemitizmusról	243
Zsidó történetírás
Néhány észrevétel Graetz "Zsidók történeté"-hez. A zsidó kútforrások elfogultságáról	245
A zsidó történelem a zsidó nemzeti öntudat felélesztését szolgálja	246
Cionizmus
Mi viszi a zsidóságot Palesztinába? A cionizmus mozgató erői	248
A cionizmus: a keleti zsidóság legújabb behatolása a nyugati zsidóságba	250
A felületes cionizmus	253
A cionista mozgalom benső ellentmondásai. Tradicióellenesség	255
A politikai cionizmus kompromittálja a rabbinizmust Jabnetől napjainkig. Ideológiai contradictio	257
Az ortodoxia és neológia a cionizmus ellen. A cionizmus reakciója a zsidóságban	258
Herzl Tivadar és Sabbatai Cevi. A politikai cionizmus is álmessiási mozgalom	259
A cionizmus a keleti zsidóság emancipáció-pótléka. A zsidó nemzeti öntudat feladása jogi előfeltétele volt az emancipációnak. A cionizmus propagandája ennélfogva a nyugati országokban az emancipációs törvénybe és a jó erkölcsökbe ütközik	261
A zsidóság viszonya a magyar nemzethez csak egy jogviszony, a helyzete: jogi helyzet	263
Az asszimilánsok támadják a cionizmust, mert a zsidóság jogállományát veszélyezteti. E jogállományhoz a zsidóság ugyanis, mint "vallásfelekezet" jutott. A zsidóság e vita szemléletében	264
A Balfour deklaráció	267
Sombart és a cionizmus. Az asszimiláció törvényes és természetes folyamat, a cionizmus kísérlet e folyamat megzavarására	269
Idézetek Spinoza: Tractacus Tehologico-Politicus-ából
A zsidóság vallása nemzeti, nem egyetemes	272
A mózesi törvények, állami törvények; kötelező erejük a zsidó állammal megszűnt. Az isteni törvény sohasem jelentette a szertartásokat. Általános érvényű tételeket nem Mózes, hanem csupán Krisztus hirdetett	273
A "zsidók államá"-ban ugyanaz volt a polgári jog és a vallás. A vallásgyakorlat a zsidók állama iránti hazaszeretet kultuszát jelentette. Ezért a zsidóságnak a többi népektől való elkülönödése és az idegenek iránti olthatatlan gyűlölete a hazaszeretetből fakadó vallásos jámborsággal azonos érzés és fogalom volt. Az asszimiláció befejezése. Záró reflexió az idézetekhez	275
A zsidóság magyarországi emancipációjának és asszimilációjának történeti adatai	279
A zsidóság missziója
Irodalom és vita	298
Misszió	301
Összegezés	303
Reflexió
Jézus és a gazdag ifjú	309
"Boldogok a lelki szegények"	310
Mózes-gyermektanító, a talmudista bölcs	311
A tamultudós emberfeletti gőgje	312
A zsidó vallás gyakorlata osztálykülönbséget teremtett a zsidóságon belül	312
A zsidó Egyháromság	314
Az örökletes zsidó fölényérzés (praepotencia) ősi képlete	314
Kabbala	316
A körülmetélésről	316
Rabbi ben Gerson tilalma	317
Csatlakozhatatlanság	318
A hellen asszimiláció	318
A zsidóság: irredentizmus	319
Recepció	320
Asszimiláció?	321
Melyik faji érdek képviselője az asszimiláns zsidó?	321
A cionizmus: az emancipált zsidóság érdemetlensége	322
Adalék a cionista lélektanához	323
Pro Palesztina	324
A messiásvárás a zsidó önhittség forrása	324
Radikalizmus	325
Keresztények a zsidó családban	325
Genrekép	326
A nacionálszocializmus és a judaizmus szellemi rokonsága	327
Birák kora: Németországban	327
Az "idegen" házasságok felbontása	328
A zsidóság és a prozelita. A zsidó vallsábölcselet és a hitlerizmus árja teóriájának azonossága	328
Minden nacionlizmus mai alakjában a zsidó nacionalizmus neveltje	329
Berlini rabbi a bibliai hősöket asszimilálja a legújabb kor német igényeinek megfelelően	332
A német zsidótlanítás és reakciója a külföldi zsidó bojkott	334
A gazdaság valláserkölcsi alapja Angliában is ótestamentumi	335
A zsidóság és az országos politika	336
A zsidóság állapota és tudata is a befogadó nép közösségéből kiválasztó tényező	337
Kereszténység Krisztus nélkül	337
Paulus: "A zsidók az ő hivatásukat betöltötték. Hivatásuk rátok szállt át."	338
Paulus	338