Zsidó iskolázás Magyarországon

Előszó

Magyarország történetének vajmi csekély részét foglalja el az itt lakó zsidóké, de még kisebb hányadát képezte az életében, anyagi, kulturális helyzetében beállott változásoknak, ez utóbbiakon belül is különösképpen iskolázásuknak kutatása. A szakirodalomban alig lelhetünk kifejezetten zsidó vonatkozású neveléstörténeti művekre. Hosszabb lélegzetű kiadvány ebben a tárgyban utoljára száz évvel ezelőtt, 1896-ban a millennium ünnepi hangulatától indíttatva az akkor nagyszámú pedagógiai, nevelés- és ezen belül iskolatörténeti művekkel egy időben jelent meg A magyar zsidó felekezeti elemi és polgári iskoláknak monográfiája címen Barna Jónás és Csukás Fülöp szerkesztésében az Országos Izraelita Tanítóegyesület kiadásában. A kétkötetes munka rendszerint a helyi zsidó iskolák igazgatójának, tanítóinak, rabbiknak a tollából közöl olykor elég vegyes szempontokat érvényesítő, inkább visszaemlékezéseket tartalmazó, hosszabb-rövidebb önálló tanulmányokat az ország hatvanhat jelentősebb zsidó iskolájának múltjáról, korabeli helyzetéről. Nem tartalmaz viszont a mű összegezést, átfogó képet az akkor már százéves és az időben immár több mint ötszáz intézetet felölelő magyarországi zsidó iskolázás egészéről. A hazai zsidóság történetét tárgyaló - a továbbiakban idézett - kis számú feldolgozás sem szentelt nagyobb helyet a zsidó iskolázás ügyének. De az utolsó néhány évben megjelent - egyébként sok tanulsággal szolgáló, tartalmilag, de általában kiállításukkal is gyönyörködtető - kiadványok is legfeljebb néhány oldalt kitevő terjedelemben tértek ki a témára, nem lévén az ugyanis legfőbb mondanivalójuk. Jelen kötet szerzőjét már maga az a közismert tény is ösztönözte a téma kifejtésére, hogy a zsidóság történetében a hagyományok tiszteletének, fenntartásának és továbbadásának, ezeken belül régebben szinte kizárólag a vallási, majd az utolsó két évszázadban egyben a világi műveltség megszerzésének, a tudás gyarapításának fontossága kiemelt szerepet játszott mind a zsidók egyéni életében, mind pedig a közösség fenntartásában, fennmaradásában. Köztudott, hogy a „könyv népe"-ként emlegetett zsidóság a művelődés, azaz az annak megszerzését elsősorban biztosító iskolák nélkül nem őrizhette volna meg identitását. De hiányt kíván pótolni e kiadvány a magyar művelődés- és neveléstörténet szempontjából is, minthogy figyelemmel kíséri a zsidó tanügyet is befolyásoló állami rendelkezéseket, összehasonlításokat tesz a zsidó és a nem zsidó iskolák között, beleágyazza a zsidó iskolázás alakulását az ország közoktatásügyébe, dokumentálva így is, hogy a zsidóság legjobbjainak munkája jelentősen hozzájárult a társadalmi, gazdasági vonatkozásokon túl is az ország kulturális életének, iskola- és nevelésügyének a fellendüléséhez is. Vissza