Fülszöveg
"A felvilágosodás kora óta, amikor a gettók falai kezdtek leomlani, és a zsidóság mindinkább alkalmazkodott a nyugati kultúrához, a zsidó vallást racionális elemei alapján szokás bemutatni. Így aztán sokszor háttérbe szorul a zsidóság többségének sokszínű hitvilága és életstílusa. A zsidók többsége ugyanis azonosul azokkal a legendakörökkel, néprajzi hagyományokkal és babonákkal, amelyeket átfogóan aggádikus szövegegyüttesnek nevezünk...
E könyv úgy próbálja orvosolni a kialakult helyzetet, hogy szélesebb képet ad a judaizmus irracionális oldaláról, hiszen az is a zsidó vallás lényegéhez tartozik. Szó sincs arról, hogy minden hagyományhű zsidó hiszi mindazt, ami itt szerepel, de mindnyájukat foglalkoztatják e kimondhatatlanul gazdag, sokszínű és ősi vallásos örökség elemei: a midrás, talmudikus, zoharikus, kabbalisztikus, haszid, halákhikus és mágikus szövegek, a különböző vidékek néphagyományai, az askenázi és szefárdi kultúrák élő forrásai. Az ezekben megelevenedő bibliai hősök...
Tovább
Fülszöveg
"A felvilágosodás kora óta, amikor a gettók falai kezdtek leomlani, és a zsidóság mindinkább alkalmazkodott a nyugati kultúrához, a zsidó vallást racionális elemei alapján szokás bemutatni. Így aztán sokszor háttérbe szorul a zsidóság többségének sokszínű hitvilága és életstílusa. A zsidók többsége ugyanis azonosul azokkal a legendakörökkel, néprajzi hagyományokkal és babonákkal, amelyeket átfogóan aggádikus szövegegyüttesnek nevezünk...
E könyv úgy próbálja orvosolni a kialakult helyzetet, hogy szélesebb képet ad a judaizmus irracionális oldaláról, hiszen az is a zsidó vallás lényegéhez tartozik. Szó sincs arról, hogy minden hagyományhű zsidó hiszi mindazt, ami itt szerepel, de mindnyájukat foglalkoztatják e kimondhatatlanul gazdag, sokszínű és ősi vallásos örökség elemei: a midrás, talmudikus, zoharikus, kabbalisztikus, haszid, halákhikus és mágikus szövegek, a különböző vidékek néphagyományai, az askenázi és szefárdi kultúrák élő forrásai. Az ezekben megelevenedő bibliai hősök és gonosztevők tettei közül többet valójában nem találunk meg a héber Biblia szövegében, de jól ismertek a zsidó gyermekek előtt a szülők, nagyszülők, tanárok elbeszéléseiből, a klasszikus bibliamagyarázatokból, tanúsítva, hogy a legendák lehetnek »igazak« anélkül is, hogy valójában megtörténtek volna" - írja a szerző.
Alan Unterman a zsidó vallásról szóló számos könyv szerzője, a Yeshurun zsinagóga jelenlegi rabbija Gatleyben és a manchesteri egyetem lektora az Összehasonlító Vallástudományi Tanszéken.
A kötetet 218 különlegesen érdekes fekete-fehér illusztráció díszíti.
A borítón két ezüst dreidl (trendelli) látható. Ezek a héber ábécé betűivel ellátott pörgettyűk kultikus tárgyak. I. e. 167-ben a perzsák és a szírek lerombolták és felégették az első jeruzsálemi Szentélyt. A felnőtt zsidó férfiak és nők együttesen építették vissza falait, míg gyermekeik a dreidllel játszottak. A betűk számtani jelentése szimbolizálta, hogy melyik sziklakő hová kerüljön a szülők keze nyomán a felépítendő falba.
Vissza