Zsidó gombolyag

Fülszöveg

Zsidó gombolyag. Meghökkentő a cím, de annak is szántam. A „zsidókérdés" vörös -jó, lehet sárga vagy kék - fonalként húzódik át történelmünkön, a kollektív tragédiákkal terhelt huszadikon át immár napjainkig.
Az egészet természetesen képtelenség felgombolyítani, én sem vállalkozom rá. Már az sem lebecsülendő teljesítmény, ha valaki kísérletet tesz egy-egy kiemelkedő alkotó életművének elemzésére, ezért szenteltem a kötetben hosszabb tanulmányt Molnár Ferenc életművének és Kertész Imre Nobel-díjas regényének, a Sorstalanságnak. További, történeti és a szociálpszichológiai megközelítést ötvöző tanulmányok foglalkoznak a Kristályéjszaka nemzetközi visszhangjával, az 1942 és 1944 között működő Magyar Szabadság Rádióval, Szolzsenyicin kevés visszhangot kiváltó zsidó-orosz történetével, a tömegek lélektanával, a cigányok egyistenhitével, hisz ezek a témák is fontos szálai a „zsidó gombolyagnak", és olyan kérdésköröket érintenek, melyekre érthetően érzékenyek mindazok, akiket a huszadik század legnagyobb traumája, a Holocaust közelről érintett.
S hogy mindezen írások után hogyan következhet a Kastély a Kárpátokban című komédia? Arra a következtetésre jutottam, hogy a rendszerváltás autentikus műfaja a „drámai szatíra": a „zsidó gombolyaggal" való felelőtlen játszadozás, az elfojtott, kibeszélésre váró traumákkal való manipulálás szálai időközben annyira körénk tekeredtek, hogy sejtelmünk sincs, hogyan szabadulunk ki belőle. Vissza