Zsenik gyermekei

Fülszöveg

FRIEDRICH WEISSENSTEINER bölcsészdoktor, professzor, történelmet és anglisztikát tanult, majd egy bécsi állami gimnázium igazgatója lett. Számos történelmi és irodalmi portré szerzőjeként és kiadójaként, de főként a kiemelkedő színvonalú Habsburg életrajzai folytán messze a német nyelvterület határain túl ható hírnévre tett szert.

A zsenik gyermekeinek, akik jelentős és befolyásos apáktól és anyáktól származnak, végtelenül nehéz sors jut osztályrészül. Szüleik árnyékában élnek, az ő hírnevük halványítja el alakjukat. Ebben a könyvben néhány ilyen gyermek életét mutatjuk be.
AUGUST VON GOETHÉT apja egész életében pórázon tartotta mind a magánéletben, mind szakmai téren. A fiú nem volt képes kibújni az atyai tekintély alól, így alkoholizmusba menekült, és korán meghalt.

KLAUS MANN irodalmi téren rendkívül tehetséges volt, de úgy érezte, apja nem szereti és nem érti meg. Jelentős írói életművet hozott létre, ám hiú becsvágyában, törékeny lélekkel kudarcot vallott, és öngyilkossággal tett pontot meghasonlott életére.

SIEGPRIED WAGNER mint karmester és mint a Bayreuthi Ünnepi Játékok igazgatója új utakon járt. Zeneszerzői tehetségét tekintve azonban messze elmaradt híres elődjétől, otthon pedig Hitler-rajongó felesége, Winifred Wagner „viselte a nadrágot".

A lányok, akiknek életével Friedrich Weissensteiner foglalkozik, szabadabban kibontakozhattak.

ERIKA MANNT szerette az apja, és a lány is tisztelte Thomas Mannt, akinek idős korára okos tanácsadója, az ő „női Eckermannja" lett.

ANNA FREUD féltve őrködött apja, Sigmund Freud életműve fölött, és mint a gyermekpszichológia megalapítója, szintén világhírű lett.

ANNA MAHLER apja korai halála után megpróbálta függetleníteni magát zsarnok anyjától, Alma Mahlertől. A szobrászat mellett döntött, műveit azonban, sajnos, máig sem értékelik eléggé. Vissza