A Szent Erzsébet lelkészség kialakulása

Előszó

Győr városának peremkerülete a várostól nyugatra fekvő rész, amely jellegében teljesen eltér a megyeszékhely városias részétől. Ez a különbség a világháború előtt még szembetűnőbb volt, ami egyházi szempontból is kinyilvánult. A városrész nevei híven tükrözik ezt a különbséget és a történelmi idők változását is. Nevezték Gyepszélnek, Laposnak, Mákos-dűlőnek, Trianon telepnek, Gömbös telepnek, Gorkij városnak. Egyházi részről azonban mindig gondoskodtak az itt élők lelkipásztori ellátásáról. Kiemelkedő esemény volt mikor 1913-ban Az Isteni Megváltó Leányai nővérek vezetésével zárda és iskola létesült a Mákos-dűlőn. Vasárnap szentmise volt az iskola folyosóján, és ezt az un. kápolnát a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. Tekintettel arra, hogy a telepen a szegényebb népréteg lakott, a szegények védasszonyáról, Szent Erzsébet nevet kapta a telep és Dr. Közi Horváth József szemináriumi prefektus úrnak az érdeme, hogy itt intenzívebb hitélet alakult ki és a kultúrházban voltak a szentmisék. Az intézményes lelkipásztori munka Gálos József működésével kezdődött, aki megbízást kapott a lelkészség megszervezésére. Odaadó munkája eredményt hozott és virágzó hitélet alakult ki a városrészben. Hősies kora volt ez az egykori telepnek, amelyet már akkor hivatalosan is Szent Erzsébet lelkészségnek neveztek. Zsebedics József kanonok, Győr-szigeti plébános úr méltón mutatja be az ő személyét, mint aki ebben a hősies munkában kiemelkedő szerepet töltött be és méltó emléket állít tanulmányában személyének.
A városrész története az ő kényszerű eltávolításával nem fejeződött be. Zsebedics Józsefet köszönet illeti a tanulmány megírásáért, de örülnék neki, ha a városrész és lelkészség további történetét is megírná. Vissza