Hollandi bolygó

Fülszöveg

Mi a regény most? Hollandi bolygónak hívják... Zsávolya Zoltán egy nyelvi kifordítást tesz meg nagyobb terjedelmű epikai műve alapjának, de korántsem éri be a „bolygó hollandi" motívumával. Hanem továbbviszi azt: többek között a „ bolygó zsidó" mondakörével nyitja egybe; örökérvényűvé, mitikussá és egyetemessé igyekszik avatni, de nem utolsósorban földrajzi kiterjesztésről is szó van itt. Hiszen képzeletbeli hajón utazó, változatos időbeli és térbeli kalandokat átélő figuráinak fantáziája nem ismer határt, a legkülönbözőbb helyszínek képesek számukra holland tájakba (néha gyarmatbirodalmi vidékekbe) áttűnni. Végül az egész világ valamiképpen Hollandiává válik, vagyis maga a teljes „kék planéta", a Föld tűnik fel „holland(i) bolygóként" a főhős(ök) számára. Főhős(ök)? Nos, a Hollandi bolygó - bár „szabályos" életrajz-rekonstrukciónak indul - igazából az alakkettőző vagy alakeltüntető regények közé tartozik. Meg nem válaszolt, nyugtalanítóan lebegtetett kérdése, vajon az elbeszélő valóban halott barátja sorsát idézi-e fel, vagy tulajdonképpen saját személyiségének másik oldaláról beszél? Szavait mindenesetre a bibliai Péter apostolból és Veres Péterből összegyúrt, emberfeletti nagyságúra növesztett, szigorú mesterhez intézi, ami már önmagában rengeteg szeretettel, humorral és intellektuális iróniával megírt részletet garantál. Fejezetek gyanánt valamiféle transzcendens gyónás töredékeit. Zsávolya különben - egyes szám harmadik személyben - név szerinti epizodistája a regénynek, és természetesen ebben a munkájában sem adja fel szokásos esszéparodizáló gyakorlatát...
Zsávolya Zoltán 1968-ban született Csornán. Megjelent könyvei: A lábadozás ezüstje (elbeszélések, 1998); Könnyű negyed (versek, 2000) Vissza