Előszó
ELŐSZÓ az első kiadáshoz.
Midőn jelen Énekkönyvünket a gimnáziumi ifjúság használatára ezennel közrebocsátjuk, mindenekelőtt szükségesnek találjuk felemlíteni, miszerint ezt még kéziratban, a nm....
Tovább
Előszó
ELŐSZÓ az első kiadáshoz.
Midőn jelen Énekkönyvünket a gimnáziumi ifjúság használatára ezennel közrebocsátjuk, mindenekelőtt szükségesnek találjuk felemlíteni, miszerint ezt még kéziratban, a nm. cs. kir. budai helytartóság, 1858-iki február 10-én 2830. szám alatt, midőn benne az esztergomi főt. Ordinariatus semmi ellenészrevételre valót nem talált, gimnáziumi közhasználatra azon kizáró feltétel mellett méltóztatott elfogadni, ha ahhoz az egri főt. Egyházhatóság jóváhagyása is járulni fog; mit csakugyan megnyerni szerencsések valánk.
Az irányt illetőleg, mely bennünket a kidolgozásnál vezetett, megjegyezzük: mikép szándékunk volt az ifjúságot régi klasszikus énekeinkbe beoktatni, hogy amelyek elzengésében népünk áhítata lángra gyullad, azokban az ifjú buzgalma istápot, kifejezést találjon. Azonban az újabb énekeket sem hanyagoltuk el, nehogy a haladó ízléstől hátramaradjunk; de ezek megválasztása vagy szerzésében az egyházias szellem és egyszerűség, a buzgó komolyság és könynyebb folyékonyság mindenütt vezérelvül szolgáltak.
A szöveg nagyrészt ft. Tárkányi József úr által szerkesztett és kiadott Egyházi Énektárunkból, azonkívül némely gimnáziumi könyvekből van véve, ideszámítva azon három újat is, melyeket ft. Mindszenti Gedeon úrtól gyűjteményünkbe foglaltunk. A latin szöveget régi gimnáziumi latin könyvek különböző kiadásai szolgáltatták.
A dallamok mind négy vegyes hangra, vagyis összhangba vannak téve; mert tagadhatatlan, hogy a dallam összhang által mélységet, határozottságot, kifejezést és kellemet nyer, sőt összhangba olvadva sokkal nagyobb hatást is képes létrehozni. Távol vagyunk azonban attól, hogy az éneket ifjúságunknál csupán a 4 hangra betanított karok által kívánnók végeztetni; a karének kizárólagos működésének csak változatosságul, vagy fűszerül kell szolgálnia a közének mindennapiságában, s legföllebb ünnep- és vasárnapi istentisztelet, közmenetek s egyéb rendkívüli ünnepélyek alkalmával veendő igénybe. Midőn az ének egy hangban megy, akkor a négyes letét az orgonásznak fog alapul szolgálni.
Vissza