Zsarátnok 2011. március

Előszó

Részlet:
Beköszöntő
Immár az ötödik számunkat foghatják kezükben olvasóink. Előző számainkban számtalan válogatást olvashattak korábbi haza- és külföldi magyar nyelvű újságokból, kiadványokból. Ismét hadd idézzek Dr. Bencsi Zoltán, "Ősi Hitünk" (1937) címmel megjelent könyvének bevezetőjéből: "Életben pedig csak úgy maradhat magyar fajunk, ha elfelejtett múltját ismét becsülni tanulja; ha őseinek emlékezete dicső tettekre serkenti s megismeri az eddigi agyonhallgatott igazságot; hogy nem vagyunk teljesen árvák, turáni rokonaink benépesítik a Föld jelentős részét."
Tömegével lehetne cikkeket idézni hasonló gondolatokkal Ezek a cikkek arra kívánják felhívni az olvasó figyelmét, hogy mennyire fontos a magyar múlt "agyonhallgatott" eseményeinek, összefüggéseinek magyar szemmel és ésszel történő tanulmányozása, átgondolása és annak megismertetése honfitársainkkal. Lehetne cikkeket idézni korábbról is. Az idézett gondolat is több mint nyolcvan éve jelent meg. Sajnos aktualitásából mit sem veszített! Itt persze lehetne a magyar balsorsa - nem is ok nélkül - hivatkozni, és a háború előtti turáni mozgalmak történetével is foglalkozni, de tény, hogy a világháború nagy törést jelentett a turáni gondolat kiteljesedésében, nem is beszélve az azt követő ún. 50-es évek rém-korszakának terrorjáról. Ezen időszakok és a gulyás-kommunizmus szelídebb elnyomó módszereinek elmúlásával újra lehetőség mutatkozott idehaza is az őstörténet újratanulására, felhasználva az emigrációs kutatások eredményeit. Sokat köszönhetünk nekik. Ugyanis, a magyar őstörténet-kutatás súlypontja a háború után áttevődött Dél- és Észak-Amerikába, Nyugat-Európába, Ausztráliába. Mindenhol, ahol emigráns magyar honfitársaink éltek, kihasználva a gondolatszabadságot és a lehetőségeket, komoly kutatásba kezdett és igen szép eredményeket értek el. Az az érzésünk lehet a sok ismert és kevésbé ismert kutatók és műveik nagy számát tekintve, hogy szinte mindenki kutatóvá vált! Számos könyv, folyóirat, konferencia mutatja munkájuk eredményét. Ezeket, valamint a régi és külföldi szerzők munkáit tanulmányozva válik lehetővé a kutatások továbbvitele, nem is beszélve a néprajz, népművészet hihetetlen tárházának gazdaságsáról, amely szintén bőven ad feldolgozásra váró feladatot. Vissza