1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Zsámbék 8/1-2

Új táborverés - A II. és a III. Országos Szakkörvezető-képző Tábor előadásai. 1987-1988

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A helytörténeti feltáró munka során a kutató egy-egy település /község, város/, vagy egy-egy szervesen összefüggő terület /tájegység/ múltjának komplex elemzésére vállalkozik. A rendelkezésére álló... Tovább

Előszó

A helytörténeti feltáró munka során a kutató egy-egy település /község, város/, vagy egy-egy szervesen összefüggő terület /tájegység/ múltjának komplex elemzésére vállalkozik. A rendelkezésére álló forrásanyag segítségével próbálja meg az adott földrajzi egység életének tényeit, azok változásait széles keresztmetszetben bemutatni.
A helytörténet tehát annak a fejlődési folyamatnak a tudományos igényű ismertetése, elemzése, amelynek során az adott tájegység, város, község, esetleg üzem, vagy egyéb létesítmény azzá lesz, ami ma. A komplex vizsgálat jelenti az adott egység gazdasági, politikai, társadalmi, településtörténeti, kultúrtörténeti, néprajzi stb. fejlődésének nyomon követését.

A helytörténet nem szűkíthető le a köztörténetre?. A teljes értékű, igazán komplex kép kialakításához a terület művelődéstörténeti vonatkozásait *s alaposan fel kell tárni. Az anyagi kultúra elemei mellett a szellemi kultúra emlékei máig sugárzó értékei is hozzátartoznak az adott tájegységen élők kultúrkincséhez, az egyetemes magyar kultúrához.

Az imént vázolt művelődéstörténeti megközelítésen belül lényeges feladat az adott település, tájegység iskolaügyének vizsgálata, akár egy konkrét iskola, akár egy település egész iskolaügyének elemzése útján. Vissza

Tartalom

Dr. Szövényi Zsolt: Köszöntő 4 - 18
Dr. Benda Kálmán: A magyar műveltség útja Kelet és Nyugat határán 19 - 33
Halász Péter: A honismereti mozgalom helyzete és feladatai 34 - 46
Dr. Bársony István: A helytörténeti-honismereti munka megyei szervezésének kérdései 47 - 58
Dr. Kiss Z. Géza: A helytörténet fogalma és lehetőségei etnikai csoportok karakterisztikus jegyeinek feltárásában 59 - 73
Dr. Magyar Kálmán: A honismereti, helytörténeti és a régészeti kutatások eredményei magyar állam- és egyházszervezés vizsgálatával kapcsolatban 74 - 103
Dr. Marosi Endre: Határvédelem a Dunántúl nyugati részén a X-XIII. században 104 - 132
Dr. Kováts Zoltán: A népesedéskutatás módszerei 133 - 149
Dr. Tolnay Gábor: Az 1920-as években végrehajtott földreform forrásai és azok feltárása 150 - 173
Dr. Mészáros István: Helytörténet - iskolatörténet 174 - 190
Dr. Németh András: Az iskolatörténeti kutatás módszerei 191 - 202.
Dr. Gál József: Marczali iskola-gondok az 1859 - 72-es tanácsi jegyzőkönyvekben 203 - 216
Dr. Morvay Péter: A néprajzi gyűjtés kisiskolája 217 - 231
Dr. Barsi Ernő: Népzenegyűjtésünk mai feladatai 232 - 242
Dr. Farkas Ferenc: A dűlőnevek gyűjtése 243 - 257
Dr. Farkas Ferenc: A tanulói ragadványnevek szerepe a mindennapi munkában 258 - 266
Dr. Kovács József László - Dr. Kovács Józsefné Paulovits Teréz: Tudományos diákkör a tanítóképző főiskolán 267 - 279
Dr. Veresegyházi Béla: Honismeret és a földrajz 280 - 290
Dr. Magyar Kálmán: A magyar falu ás a múltkutatás 291 - 296
Dr. Pethő László: Szociológia és honismeret 299 - 304
Dr. Gedai István: Honismeret - numizmatika 305 - 309
Ráday Mihály: Unokáink se fogják látni 310 - 331
MELLÉKLET:
Kerényi János: Rácváros /1927-1950/ 331 - 351
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem