Zrínyi Miklós, a törökök réme

Előszó

Részlet:
"Amikor Zrínyi Miklós 1660-ban a Török Áfiumban sorra vette a segítségnyújtás szempontjából számba jöhető európai országokat, a franciákról ezeket írta: "Francuz nemzetről van mit mondanunk. Ez a nemzet bizonyára hadakozó, dicsőséges, hatalmas, de az is nyilván vagyon, mikor nem magának keres, s nem magának hadakozik, nem igen sok jót várhatni tőle."
Ekkor valószínűleg még nem gondolt arra, hogy pár év múlva a történelmi események hatására mégis a francia segítség irányába fog tájékozódni. A velencei francia követ, De Bonsy püspök 1663 tavaszán hívta fel XIV. Lajos francia király figyelmét Zrínyire. A Habsburg-ház ádáz ellensége rögtön beépítette Zrínyit terveibe. A következő év tavaszán ugyanis 10 000 tallért küldött neki De Bonsy püspök révén. Ekkor még nem volt kapcsolat Zrínyi és a napkirály között. Zrínyi 1664. március 30-án egyik itáliai ismerőséhez küldött levelében meglepetéssel számol be az esetről: "Nem tudom megérteni, sem fölfogni - írja -, hogy hogyan szerzett tudomást rólam a legkeresztényibb király." A kapcsolat 1664 nyarán szélesedett ki, főként a rajnai ligában vállalt kötelezettségek teljesítésére a Bécsbe küldött francia segédcsapatok parancsnoka, Coligny gróf révén. A franciák Zrínyiben látták a török elleni harc fővezérét és nem Montecuccoliban. A bécsi udvar aggódva figyelte Zrínyinek a franciákkal való barátkozását, és Lipót császár háromszori felszólítással haza is küldte Zrínyit Csáktornyára." Vissza