1.062.486

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Zrínyi Miklós a pálos és a jezsuita történetírás tükrében

Szerző
Róla szól
,
Kiadó:
Kiadás helye: Pannonhalma
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 408 oldal
Sorozatcím: Pannonhalmi Füzetek
Kötetszám: 50
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-9053-65-1
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal.
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Három-négy évszázados némaság után szólalnak meg ebben a könyvben a pálos és a jezsuita történetírók. (...) Borián Elréd a Zrínyi-kutatás, egyben a magyar tudomány régi adósságát törlesztette. Könyvtári és a kézirattári halhatatlanságukból, hogy beszédre szólíthassa az elnémult vagy elnémított szerzetes történetírókat, zárak sokaságát kellett megnyitnia. Előítéletek, cenzúrák, elhallgatások, kifejezési formák, szimbólumok zárait. Indokoltan hangsúlyozza a szerző - a korra jellemző szimbólummal élve -, hogy labirintuson kell végigmennie: a XVIII. századi történetírás és a Zrínyi-recepció labirintusán.
Ajánlom a magyar történetet az egységben látás igényeivel vizsgáló szakembereknek, a Zrínyi kutatóknak, a XVII. század jobb megközelítéséért fáradozóknak, és mindenkinek, aki tudja, hogy Magyarország története nélkül csonka lenne Európa. Haszonnal forgathatják az irodalomtörténészeknek, az egyháztörténészeknek a történetírók, a tudománytörténészek, mindazok, akik nem merev sémákban,... Tovább

Fülszöveg

Három-négy évszázados némaság után szólalnak meg ebben a könyvben a pálos és a jezsuita történetírók. (...) Borián Elréd a Zrínyi-kutatás, egyben a magyar tudomány régi adósságát törlesztette. Könyvtári és a kézirattári halhatatlanságukból, hogy beszédre szólíthassa az elnémult vagy elnémított szerzetes történetírókat, zárak sokaságát kellett megnyitnia. Előítéletek, cenzúrák, elhallgatások, kifejezési formák, szimbólumok zárait. Indokoltan hangsúlyozza a szerző - a korra jellemző szimbólummal élve -, hogy labirintuson kell végigmennie: a XVIII. századi történetírás és a Zrínyi-recepció labirintusán.
Ajánlom a magyar történetet az egységben látás igényeivel vizsgáló szakembereknek, a Zrínyi kutatóknak, a XVII. század jobb megközelítéséért fáradozóknak, és mindenkinek, aki tudja, hogy Magyarország története nélkül csonka lenne Európa. Haszonnal forgathatják az irodalomtörténészeknek, az egyháztörténészeknek a történetírók, a tudománytörténészek, mindazok, akik nem merev sémákban, hanem működésében kíváncsiak a XVIII. századi Magyarország művelődéstörténetére. Segítséget nyernek belőle a tanárok és a diákok. Akit pedig érdekel a magyar történelem ismeretlen földje, a "terra incognita" izgalmas világa, az különösen is örömét lelheti benne. Megérti, hogyan nyithatók meg az értékőrző hallgatás zárjai, és talán jobban megérti Zrínyi Miklós méltó "örökösét", a grosbois-i néma barátok kolostorában bujdosó vezérlő Fejedelmet. Vissza

Tartalom

R. Várkonyi Ágnes: Ajánlás 3
Tartalom 7
Ad lectorem: az olvasó bevezetése 13
I. A PÁLOS KÉRY JÁNOS
1.1. Kéry János (1638-1685) 21
1.1.1. A pálosok és a Zrínyi család 21
1.1.2. Kéry János életútja és a róla szóló irodalom 23
1.1.3. A csáktornyai halotti beszéd történelmi háttere 26
1.2. Kéry János gyászbeszéde Zrínyi Miklós temetésén 30
1.2.1. A bán szerepének értékelése 30
1.2.2. A szóképek forrása és jelentése 31
1.2.3. Zrínyi Miklós költészetéhez és Zrínyi Péterhez való viszony 38
1.3. Esterházy Pál: Mars Hungaricus - „A magyar Mars" (1665) 43
1.4 Kéry János: Mártis Turcici ferocia - „A török Mars vadsága" (1672) 48
1.5. Excursus: Zrínyi Miklós és Esterházy Pál kapcsolata gyászbeszédek tükrében 56
1.5.1. Esterházy Pál életútja és a Zrínyi család 56
1.5.2. Vargyassi András Sol mysticus című halotti beszédének történelmi háttere 59
1.5.3. Zrínyi, Kéry és Esterházy hatása a búcsúztatóra 62
1.6. Az elemzett Zrínyi-recepció és a kronológia 72
Források:
1.7. Kéry János gyászbeszéde Zrínyi Miklós temetésén 74
1.8. Vagyassi András: Sol mysticus - „Titkos értelmű Nap" 91
1.9. Kéry János: Mártis Turcici ferocia (Részletek: Zrínyi halála, a vasvári béke, a Habsburg-ellenes szervezkedés) 114
Képek 116
R. Várkonyi Ágnes
II. A JEZSUITÁK
2.1. A jezsuiták közbenjáró, retorikai és teológiai hatása
Zrínyi Miklósra 129
2.2. A jezsuita történetírás 135
2.2.1. Az osztrák rendtartomány belső ellentétei 135
2.2.2. A jezsuita történetírók 138
2.3. Leonard Frizon (1628-1700) dicsőítő gyászbeszéde Párizsban 144
2.3.1. A francia csapatok jelenléte és hatása Magyarországon 1664-ben 144
2.3.2. Frizon beszédének politikai célja 148
2.4. Franz Wagner, az osztrák történetíró (1675-1738) 155
2.4.1. Wagner életműve és értelmezése 155
2.4.2. Erdély romlása és Wagner Zrínyi-értékelése 159
2.5. Kornéli János (1686-1748) 163
2.5.1. Kornéli kapcsolata a jezsuita történészekkel 163
2.5.2. Kornéli és Kaprinai, illetve az újabb biográfiák 164
2.5.3. Kornéli felhasznált forrásainak kérdése 166
2.5.4. Széchényi György és Lippay György életrajzai 168
2.5.5. A jezsuita Zrínyi-kultusz egyik oka: a nemesi hősi ideál 172
2.5.6. Báthori Zsófia hatása 174
2.5.7. Zrínyi alakja a Fragmenta Ungaricae Históriáéban (1739-1743) 178
2.6. Kazy János (1686-1759) és Kazy Ferenc (1695-1759) 185
2.6.1. A Synopsis novae chronologicae (1714, 1715), a Brevis commentarius (1718, 1719)
és az Epitome chronologica (1736) 185
2.6.2. A Timonnak tulajdonított kéziratos Annales és Kazy Ferenc História regni Hungáriáé (1737-1749) kapcsolata 188
2.6.3. Erdély sorsa és a Zrínyi testvérek tettei a História regni Hungáriáéban 190
2.7. Kassa és Nagyszombat ellentéte 199
2.7.1. Kazy Ferenc ellentétes értékelése a XVIII. században 199
2.7.2. Kaprinai Isván szerepe Kazy Ferenc megítélésében 201
2.7.3. Az abszolutizmus elleni összefogás 205
2.8. Kéri Bálint (1712-1763) 209
2.8.1. A Series banorum (1737) 209
2.8.2. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős 212
2.8.3. Zrínyi György 213
2.8.4. Zrínyi Miklós 214
2.8.5. Zrínyi Péter 215
2.9. Schmitth Miklós (1707-1767) 217
2.9.1. Schmitth helye a jezsuita történetírók között 217
2.9.2. Muszka Miklós és Schmitth Miklós közös műve a nádorokról 218
2.9.3. Az Imperatores Ottomanici - „A török császárok" (1747-1752) 220
2.9.4. Az Ungaria suis cum regibus - „Magyarország és királyai" (1743, 1768) 223
2.9.5. Zrínyi Miklós és II. Rákóczi Ferenc politikája a jezsuita forrásmásolatokban 226
2.10. Palma Ferenc Károly (1735-1787) 232
2.10.1. Palma elismertsége és történetírói hitvallása 232
2.10.2. A Notitia rerum Hungaricarum első kiadása (1770); Montecuccoli a magyar szabadság ellenzője 234
2.10.3. A Notitia második kiadása (1775): Montecuccoli még negatívabb értékelése 238
2.10.4. A harmadik kiadás (1785). Az Áfium új datálása és Palma hatása egy prédikátorra 239
2.11. Pray György (1724-1802) 245
2.11.1. Pray és a kortársak viszonya 245
2.11.2. Zrínyi Miklós Pray forrásmásolataiban 247
2.11.3. A História regum Hungáriáé („Magyarország királyainak története", 1802) 250
2.12. Katona István (1732-1811) 253
2.12.1. Katona és a korszellem 253
2.12.2. A cenzúra 255
2.12.3. A História pragmatica Hungáriáé (1782, 1784): a magyar állam és egyház rövid története 257
2.12.4. Az Epitome chronologica (1796-1798); Zrínyi és kortársai Magyarország, Erdély és Illíria történetének kézikönyvében 260
2.12.5 A História critica (1794, 1804); Erdély és Zrínyi a kiadott legjelentősebb jezsuita forrásgyűjteményben 262
2.13. A jezsuita történetírói szemlélet és a Zrínyi-értékelés összegzése 266
Képek 270
III. LIPPAY GYÖRGY ES ZRÍNYI MIKLÓS POLITIKAI VITÁJA ÉS MEGBÉKÉLÉSE
3.1. Az örökletes királyságot javasló memorandum 283
3.1.1. Az örökletes királyság javaslata az utolsó királyválasztáskor 283
3.1.2. Az Annales regni Hungáriáéban található szövegváltozat 285
3.1.3. Lippay és a memorandum Kazy Históriája, alapján 287
3.2. Zrínyi Miklós és II. Rákóczi György 292
3.3. Lippay és Zrínyi ellentétének oka:
II. Rákóczi György lengyel trónra való törekvése 298
3.4. Zrínyi barátai, akik nem értettek egyet a fejedelem tervével 303
3.5. Lippay érsek és Zrínyi Miklós megbékélése, közös küzdelme 309
Képek 313
IV. A LABIRINTUSKÖTET
4.1. A história és a poétika egysége Zrínyi költészetében 323
4.1.1. Zrínyi kötetének történelmi háttere 323
4.1.2. Arianna és Thészeusz mitikus alakjának történelmi megfeleltetése 325
4.1.3. A Zrínyi-kötet mint „carmen perpetuum": folyamatos ének 333
4.1.4. A Zrínyi-címer: a labirintus mítoszának képi megjelenítése 346
4.1.5 Esterházy Pál, Gyöngyösi István, Bethlen Miklós,
Mikes Kelemen Arianna-imitációi 351
Képek 356
V. FÜGGELÉK
5.1. Ráttkay György, a horvát kanonok (1612-1666) 365
5.1.1. Ráttkay, a történetíró 365
5.1.2. A dédapa és a kortárs Zrínyi Miklós értékelése 368
5.1.3. A Syrena-kötet (1651) és a Memória regum et banorum kapcsolata (1652) 371
5.2. A bencések és a Zrínyi család 377
5.2.1. Gazdasági kapcsolatok 377
5.2.2. Szövegemlékek 378
5.2.3. Zrínyi-ábrázolások 382
Képek 384
Névmutató 391
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem