Zrínyi-emlékalbum

Előszó

Zrínyi Miklós, a szigetvári hős 500 éve született. A születés pontos dátumát, körülményeit - egyértelműen bizonyító források hiányában - nem ismerjük. A hitelesebb források többsége az 1508-as esztendőt fogadja el, kötetünk is ehhez kapcsolja a félezer éves, nem mindennapi jubileumot. Amihez viszont nem férhet kétség: Szigetvár kapitánya 1566 szeptemberében hősi halált halt a törökök ostromolta Szigetvár védelmében. Ezt a különböző korabeli források, a későbbi történelmi művek, az irodalmi és egyéb művészeti alkotások azóta is egyaránt tényként hangsúlyozzák.
Zrínyi törökök elleni küzdelmeit, történelmi hőstettét és Zrínyit mint jelentős történelmi személyiséget régen is, ma is több nemzet tartotta és vallja magáénak. Elsőként a horvátokat említjük meg, hiszen a XVI. századig a Zrínyiek, így emlékkönyvünk főszereplője is, horvát származásúak voltak, nevük eredeti alakja is horvátként ismeretes. A Zrínyiek birtokainak, várainak rendszere horvát területen alakult ki, ott lettek grófok, váltak horvát arisztokratákká. Földjüket, országukat - saját birtokaikkal együtt - több Zrínyi, köztük a szigetvári hős is, horvát bánként irányította, gyarapította, védte a mindenkori ellenséggel szemben. Nem véletlen, hogy a horvátok most is nemzeti hősként tisztelik emlékét, számos történelmi, irodalmi és művészeti hagyományt őriznek és ápolnak a törökök ellen életét áldozó hadvezérről.
Zrínyi természetesen a magyarok történelmének is jelentős alakja. Horvátország történelme évszázadokon át Magyarország történelméhez kapcsolódik. Horvát arisztokratából a szigetvári hős a XVI. század közepén - I. Ferdinánd király híveként - egyre inkább magyar főúrrá válik, az 1540-es évek végétől neve is magyarrá változik. Birtokainak jelentős része az 1560-as évek elejére már Magyarországon van, és a három részre szakadt országban a királyi Magyarország egyik legnagyobb földbirtokosa lett. Mint magyar főúr a királytól magyar tárnokmesteri, majd dunántúli főkapitányi kinevezést is kap. A magyar végvárak és területek védelmében bátran harcol a török megszállás ellen, a magyar érdekekért a bécsi udvarral szemben is kiáll, és nemegyszer sérelmeket, megaláztatásokat kell elviselnie. Szigetvár kapitányaként hőstette feledteti ellentmondásos személyi tulajdonságait, és a hazájáért önfeláldozóan küzdő, vagyonát és életét sem kímélő, híres történelmi személyiséggé, a magyar hazafiság örök szimbólumává vált.
Történelmi nagyságát a változó politikai, hatalmi viszonyoktól befolyásolt, ellentmondásos érdekektől vezérelt és a hozzájuk pártolt Zrínyit sokszor cserben hagyó Habsburgok is elismerték, és osztrák oldalon ma is elismerik. Ne feledjük, hogy a középkori török előrenyomulás országok sokaságát, egész birodalmakat veszélyeztetett, az ellenük folytatott harc fontos nemzetközi érdekeket szolgált. A török elleni küzdelem a hatalmi önzés oltárán gyakran feláldozott összefogás pártolásában is kifejeződött. Zrínyi a horvát és magyar területek védelmével egyúttal a Habsburgokat is védte, sőt Bécs védelmében többször közvetlenül is részt vett. Zrínyi hőstette is a Bécs elfoglalására induló hatalmas török sereg céljának elérését hiúsította meg, hiszen Szigetvár hosszú ostromával annyi időt veszítettek, hogy Bécsre már nem maradt idejük, és a tél beállta előtt vissza kellett fordulniuk. Vissza