1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák I./Magyar protestáns egyháztörténeti adattár IX. és X. évfolyam

Könyvilletmény 1910-1911. évre a pártfogó, alapító és rendes tagok részére

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Magyar Protestáns Irodalmi Társaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 589 oldal
Sorozatcím: A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Latin  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: "Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák I." 1898-ban lett kiadva, Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája nyomása, Budapest. Magyar protestáns egyháztörténeti adattár IX. és X. évfolyama a tudományos könyvsorozat XXVIII. és XXIX. kötete, Hornyánszky Viktor csász. és kir. udv. könyvnyomdája nyomása, Budapest. "Magyar protestáns egyháztörténeti adattár IX. évfolyam" 1910-ben lett kiadva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar protestantizmusnak önállóan, a római katholikus egyháztól függetlenül való szervezkedése nem kezdődött meg azonnal, mihelyt egyes egyházközségek a reformáczióhoz csatlakoztak, s még akkor... Tovább

Előszó

A magyar protestantizmusnak önállóan, a római katholikus egyháztól függetlenül való szervezkedése nem kezdődött meg azonnal, mihelyt egyes egyházközségek a reformáczióhoz csatlakoztak, s még akkor is csak jóidőre következett be, a mikor a protestantismus már egész vidékeken túlnyomóvá lett. A püspökök a hatóságuk alá rendelt plébánosok és egyházak irányában azután is sokáig megtartották jogkörüket, sőt a hol a püspöki szék huzamosabb ideig tartó üresedésbe nem jött, vagyis a Ferdinánd uralma alatti országrészben, a protestáns egyházközségek az országos törvények (1548. és 1550., különösen pedig az 1557. évi X. és 1559. évi XLI. vallásügyi törvényczikkek) értelmében még akkor sem alkothattak a katholikus főpapoktól független testületeket, a mikor az országnak többi részeiben már megvoltak a superintendentiák. Ellenben a hol a körülmények úgy mutatták, hogy a katholikus püspöki szék csak beláthatatlan idő multán, vagy talán sohasem lesz ténylegesen betöltve; az egyházak és lelkészek csakhamar szükségét érezték valami összetartó kapocsnak, mely elfoglalja amannak a helyét. A hasonló gondolkozásúak találkozásain, esetleg értekezletein általános meggyőződéssé válhatott a rendszeres összejövetelek, gyűlések tartásának szüksége. Minthogy e gyűlések, vagyis zsinatok csupán egy-egy szűkebb vagy tágabb kört képviseltek, a mi rendszerint összeesett a megszokás erejénél fogva az addig ott létezett katholikus egyházmegye (dioecesis) területével, avagy ennek bizonyos részével, melynek határait a fenforgó viszonyok szabták meg, önként következett, hogy az illető zsinatolókban közös hitelveik összeállítgatása után mindjárt felébredt az a törekvés is, melynél fogva a körükben lakók a régi mód szerint újra rendszeres testületté szervezkedjenek, hogy közös érdekeiket közösen oltalmazzák, ügyeiket egymás hozzájárulásával intézzék s magok közt rendet és fegyelmet tartsanak. Vissza

Tartalom

Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák I.
I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő. . . . . 3
II. Gyöngyösi Pál (1668-1743,). Irta Révész Kálmán 61
III. Magyar pietisták a XVIII. században.
Irta Payr Sándor.
Bevezetés 97
I. A pietismus a felvidéken 98
II. A pietismus a dunántúli részen 100
III. A pietismus kiválóbb képviselői 101
IV. A pietisták pártfogói 118
V. A magyar pietisták theologiai álláspontja. Viszonyuk
a mystikusokhoz és a hitvallási iratokhoz. Ethikájok és jelentőségük a gyakorlati theologiában 123
VI. A pietismus érdemei a gyermekek vallásos nevelése
körül. A pietisták, mint a konfirmációi oktatás kezdeményezői. 128
VII. A pietisták, mint a felnőttek, a nép és gyülekezet
gondozói 134
VIII. A pietisták erkölcsi szigorúsága önmagok iránt, papi
hivatás és papi jellem dolgában 138
IX. A pietisták szélesebb körű munkássága a hazai tudományosság terén. Bél Mátyás Halléban lesz geográfussá. Bárány
György Francke után írja az első magyar nyelvű neveléstant . 142
X. A pietisták érdemei a magyar nyelv és nemzeti szellem ápolása körül . 149
XI. A magyar pietista irodalom gazdagsága. A pietista
írók munkáinak bibliográfiája 153
XII. A magyar pietisták megillető helye hazai egyháztörténetünkben. Visszatekintés. A pietismus további sorsa a magyarok között 165
IV. Id. Wesselényi Miklós báró küzdelme és szenvedése vallásáért. Irta Földváry László.
Előszó . 177
I. Id. Wesselényi Miklós származása, gyermek- és ifjúkora 183
II. Katonai pályája 107
III. Házassága és az álreversális 190
IV. Az álreversális hatályba állítása s következményei 196
V. A zsibói élet kedvtelései és gondjai 201
VI. A türelmi korszak türelmetlensége. . 210
VII. Cserey Ilonának az ev. ref. vallásra térése és következményei . 221
VIII. Cserey Ilona mint a türelmi korszak vértanuja . . 234
IX. Zárszó ... 238

Magyar protestáns egyháztörténeti adattár IX. évfolyam (latin nyelven is)
Adatok a felsődunamelléki reform, egyházkerület történetéhez.
I. Pozsony, 1615. jún. 15. A pozsonyi Clarissa apáczáknak, a
nagymagyari nemesek ellen, Pozsony vármegye törvényszéke előtt, a Csallóközben levő nagymagyari ág. ev., illetőleg református templom kegyúri joga
felett folytatott pere és az erre vonatkozó okiratok 1
II. Pozsony, 1619. deczember 23. Kanizsai Pálfi János pápai lelkész esperes feljegyzése a Bethlen Gábor által összehívott pozsonyi országgyűlésről, a helvét hitvallású
egyházak ott megjelent követeiről, a fejedelem jelenlétében tartott beszéddel együtt 35
III. Pozsony, 1619. A felsőmagyarországi helvét hitv. egyházak
lelkészeinek, a Bethlen Gábor által összehívott pozsonyi
országgyűlés elé terjesztett kívánalmai 39
IV. Pozsony, 1619. decz. 26. Kanizsai Pálfi János pápai esperesnek arról való feljegyzése, hogy az országgyűlés alkalmából ott tartózkodván, az úrvacsoráját a pozsonyi
nagy templomban, Bethlen Istvánnak s több főuraknak, karácsony második napján közönséges kovászos kenyérrel szolgáltatta ki. Az ostyás Alvinczy, az első
ünnepnapon, az igazhitűeknek nagy megbotránkozására, felrakta a maga ostyáit, de csak tizenhét résztvevője volt, míg Kanizsainál ötszörte is többen voltak.
Közli: Dr. Thury Etele . . 41
II.
Adatok a dunántúli reform, egyházkerület történetéhez.
I. Szent Lőrincz, 1623. aug. 24. Pathay István és Kanizsai Pálfi
János zsinati meghívói. A galamboki, csajági, csöglei,
veleméri, csepinczei, szentkirályi, hékuti,szölczei,hahóti,
csetényi, szomajomi és szalónaki egyházakba kibocsátott lelkészek névsora. A püspökről és esperesekről, ha nem lehetnek jelen a zsinaton. Beythe Imre és
Tolnai István esperesekről, Szilágyi István alesperesről.
A távollevők névsora. Kanizsai Farkas Jánosról. Pásztói
Márton kapolyi, Bodó Miklós szóládi, Ács Orbán ságvári lelkészekről, a vépi egyházról, Bereczki Péter esperesről. A tárgyalás alatt volt házassági perekről.
A jelenvoltak névsora. A fölavatandók megvizsgálásáról. Kiküldetés a Rimaszécsi Szécsiekhez Muraszombatba. Feljegyzés az alsóörsi tractualis gyűlésről,
Beythe Imre németujvári esperes haláláról . . . .43
II. Körmend, 1624. máj. 16. Pathay és Kanizsai meghívója ezen
zsinatra. A jádi, berhidai, nádasdi és tabi egyházakba
fel avatottak s a zsinaton jelenvoltak névsora. A zsinat jegyzőkönyve ...58
III. Pápa, 1625. jún. 24-26. Pathay Istvánnak ezen zsinatot összehívó levele. A laki, szárberényi, somogymegyei ősi-i
lelkész letételéről, a fölpéczi lelkész felfüggesztéséről,
monoszlói egyházakba felavatott lelkészek. Házassági
ügyek Szepsi István s a távollevők névsora. Szilágyi
István esperessé választásáról. Nagy Gáspár és Kanizsai
kölcsönös kibéküléséről 72
IV. Német-Újvár, 1626. július 1. Batthyány Ferencz rendeletéből,
Lang Farkas rechniczi német esperesnek Graul szentkuti német lelkész elleni panasza s több lelkész ügyében itt tartott rendkívüli zsinat. Kanizsait a püspök
jelenlétében meghívta Batthyány a németújvári papságra 76
V. Pápa, 1625. júl. 6.-decz. 24. Kanizsai Pálfi János feljegyzései, az emlékezetre méltó fontosabb dolgokról: Szentgyörgyi János mezőlaki lelkész Csákányba hívásáról,
a szecsődi és hollósi egyházak megvizsgálásáról,
Battyhyány Ferencz haláláról és eltemetéséről, Domjáni Ferencz pápai rektor és Gyöngyösi Sári István külföldi akadémiákra meneteléről, a Kiskomáromban
tartott rendkívüli zsinatról, Mosoni István pápai rektorról, s ezen egyház középső harangjáról 79
VI. Halászi, 1625. július 29. Somorjai János felsődunamelléki
püspök levele a thuri-szakállasi reform, egyházhoz 81
VII. Pápa és Német-Újvár, 1626. jan. 5.-jun. 6. Kanizsai Pálfi
János feljegyzései: Batthyány özvegye Kanizsait
Német-Ujvárra hivja lelkésznek, Fejes Pál szemerei
lelkész halála. A püspök és a presbyterium határozatából Kanizsait Német-Újvárba küldik Batthyánynéhoz. Czeglédi Pált a pápaiak meghívják lelkésznek. Nyári
Miklós földes úr Pápáról elment s a város Eszterházi
nádorra szállott. A pápai templom és vár leégett.
Kanizsai Német-Ujvárra költözködése. A pápaiak Czeglédit viszik helyébe Szerdahelyről. Pathay is pápai lelkész lesz 82
VIII. Szent-Lőrincz, 1626. június 24-28. Pathay István püspök
zsinati meghívója. A gyarmati, szerecseni, bagoni,
szentmiklósi, nyilasi egyházakba felavatott lelkészek
névsora. Maráczi Balázs szentlőrinczi, Szilágyi István
vépi lelkészek ügyei; a körmendi, szentgróti és tápi
egyházakba rendelt lelkészek; a németországi akadémiákon tanulók számára a három fő ünnepnapokon minden egyházban gyűjteni kell; Némethi Mihály fölpéczi lelkészről; Maráczi Balázs pere, a jelenlevők névsora 84
IX. Német-Újvár, 1626. október 8. Azok a conditiók, melyekkel
Vechelius János, asszonyom ő nagysága Typographiáját, az ő nagysága jóakaratjából akarja maga kezéhez venni 91
X. Német-Újvár, 1627. április hó. Kanizsai Pálfi János feljegyzése : Kulcsár György, Szegedi Máté, Sibolti Demeter,
Volmár Márk, Beythe Ferencz, Bathai István esperes,
Reczés János, Beythe András, Beythe István, Gál János, Nagy Gáspár halála idejéről, Beythe István és Pathay István püspökké választásáról, Szentgyörgyi
János Körmendre költözködéséről és arról, hogy Kanizsai az Úrvacsoráját közönséges kenyérrel, ezen évi ápr. 4-én szolgáltatta ki először Német-Ujváron 45 egyénnek 92
XI. Körmend, 1627. május 12-14. Pathai zsinati meghívója; a
felsőőri, rádóczi, nilasi, moóri egyházakba felavatott s
a zsinaton jelenvolt lelkészek névsora ; az alesperesek
és presbyterek jegyzéke; a német lelkészekről s esperesükről, Lang Farkasról; az alesperesek választásáról, Kanizsai Pálfi Jánosról; a távollevők névsora.
Házassági és egyéb ügyek jegyzőkönyve, a tanulók
számára tett adományok és az egyházi adó kifizetéséről való feljegyzés 94
XII. Német-Ujvár, 1627. jún. 28-1628. február 16. Kanizsai Pálfi
János feljegyzései. A veszprémi templomépítésről, Sápi
Tamás németujvári rectorról; a püspöknek átadott segélygyűjtésről ; Sári István és Domjani Ferencz tanulókról ; újabb segély gyűjtésről, s az utóbbi zsinat óta
elhunyt lelkészekről . . 104
XIII. Pápa, 1628. június 27. Pathay István és Kanizsai Pálfi János
zsinati meghívója, melyben, valamint már az előzőkben is, az egyházakat a lelkészeken kívül két világi képviselő küldésére felhívják. A vámosi, karádi, köröshegyi, szentgyörgyi és bödögei egyházakba kibocsátott lelkészek, a jelenvoltak és távollevők névsora s
a zsinaton tárgyalt ügyek jegyzökönyve. Közli: dr. Thury Etele .105
III.
Adatok az erdélyi rekatholizáczió történetéhez.
I. Kolozsvár, 1692. nov. 28. Refutatio argumenti destruentis postulata status catholici Claudiopoli novissime facta, et
coram Sua Sacratissima Maiestate proposita 1691, et
1692 die 29, Maii. in congregatione et Dieta Dominorum Regnicolarum . 113
II. 1693. Cur templum Ovariense non poterant acceptare Cathólici,
rationes 119
III. 1694. Questio: Vi horum decretorum, quid sua Majestas facéré possit pro solatio religionis catholicae et an merítő Catholici laesos se existimare possint, iuxta Diploma anni 1691. 127
IV. 1694. Jul. 22. Instructio Romano-Catholicorum in Transylvania existentium spectabili ac generoso Dominö Michaeli Száva de Sárd ad augustissimam Maiestatis Sacratissimae aulam transmisso, porrecta 129
V. 1694. Memoriale humillimum nomine status Catholici Transylvaniae 132
VI. Roma, 1696. szept. 14. lntimatum Sacrae Congregationis, ratione
nominationis a Leopoldo factae, ad episcopatum Transylvaniensem de persona Andreae Illyés dátum . . 137
VII. Kolozsmonostor, 1696. nov. 14, „De nonnullis libertatibus parochorum Transylvanicorum" 137
VIII. 1697. Mart. 31. Responsum trium religionum Transilvanicarum
ad gravamina Catholicorum dátum. - Áz Catholicus
Atyafiak eő kegyelmek az statusokhoz dirigált de (a
mint hogy úgy is kellett) az 3 Religiotól tractalt és
ventilált Punctumira való válaszról tett conclusum 31.
Marti A. 1697. 138
IX. 1697, April 18. De vacantiis officiariorum et candidatione. Extractus mandati suae Maiestatis de Dato 18 Április A.
1697 ea parte 139
X Bécs, 1697. April 27. Lítterae Leopoldi de iniuriosa electione
praesidis Samuelis Keresztes datae 140
XI. Törda, 1697. Jul. 22. Appellatio Catholicorum ratione religionis datae ". 141
XII. 1698. Febr. Contra querelas Magistratus Claudiopolitani adversus Ecclesiae Romano-Catholicae Claudiopolitanae Parochum antiquerelae 142
XII [. Kassa, 1699. Mart. 7. Litterae de statu religonis in Transylvania ... . ... . ... . . . . . . 143
XIV. Kolozsvár, 1699. April 2. Georgii comitis Bánffy de templo
Claudiopolitano, litterae ad Leopoldum 147
XV. Gyulafehérvár, 1699. Maj. 4. Litterae Ladislai Barany ad
patrem aliquem, ratione negotiorum Rom. Cath. in
Transylvania, datae 148
XVI. Gyulafehérvár, 1699. Jun. 6. Litterae status Catholici in
Transylvania ad primatem Hungáriáé de Soc. Jesu,
datae 150
XVII. Gyulafehérvár, 1699. Formula litterarum Status Catholici ad
Patres soc. Jesu datarum 151
XVIII. Gyulafehérvár, 1699. Jun. 6. Supplicatio Status Catholici ad
Caes. Majestatem data 152
XIX. 1699. Jun. 17. Supplicatio Clerus Transylvaniae ad suam
Maiestatem data 153
XX. 1699. 17. Jun. Ad quaestionem : Quid, quibus facultatibus pro
Catholica Religione fieri possit, ita ut non prima statim fronté velimus extingvere haereses ? 155
XXI. Gyulafehérvár, 1699. júl. 19. Litterae Joannis Sárosi, ad
primatem regni de templo unitariorum Claudiopolítanorum datae 161
XXII. Kolozsvár, 1699. aug. 2. Litterae Unitariorum ad Cardinalem datae.
Közli: Pokoly József 162
Hely- és névmutató 165

Magyar protestáns egyháztörténeti adattár X. évfolyam (latin nyelven is)
Adatok a magyarországi, puritánus mozgalmak történetéhez.
1. A Tolnai és Mohácsi óvástétele . . . 1
2. Miskolczi válasza 3
3. Miskolczinak egy 1642-iki memorialéja 7
4. A zempléni dioecesis presbyteriumának a fejedelemhez irt levele 9
5. Attestationes . 13
6. Medgyesi Pál uram levelének summája (Veréczihez 1646) . . 21
7. Zsinati végzés a presbyterium ügyében 23
8. Barcsai Ákos levele Lorántfy Zsuzsannához . 24
Közli: Zoványi Jenő.
Miskolczi Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve.
1. 1629 26
2. 1630 72
3. Incipit annus 1631 . 102
4. 1632. 125
Közli: Zoványi Jenő.
III.
Dr. Liffort Károly genfi polgár segély gyűjtő útja Erdélyben és
Magyarországon.
1. A genfi segélygyüjtés története s Genf adakozásra felhívó szózata 143
2. Kivonat a genfi tanács 1592. és 1593. évi jegyzőkönyveiből . . 145
Közli: Pokoly József
IV.
Vegyes közlemények.
1. Gyulafehérvár, 1569. július 13. János Zsigmond fejedelem Károlyi
Péter váradi lelkésznek a váradi Szentistvánhegyen egy
szőlőt adományoz 152
2. Gyulafehérvár, 1583. júlus 16. Báthory Zsigmond fejedelem
Gönczi György lelkészre, ki Melius Péter özvegyének,
Erzsébet asszonynak, csotári két szőlőjét megvette, kiterjeszti azon kedvezményt, melyet atyja, Báthory Kristóf, 1576 augusztus 20-án, Újváron kelt oklevelében Melius özvegyének adott, t. i. hogy az utóbbi oklevélben körülírt két szőlő minden kilenczed és tized
fizetése alól mentes legyen. (Consensus honorabilis
Georgy Gheonczy, pastoris ecclesiae Debreceniensis,
super duabus vineis honorabilis quondam Petri Melij.) 153
3. Gyulafehérvár 1584. szept. 3. Báthory Zsigmond a gyulafehérvári
plébániát Ilosvai Benedek mesternek adományozza.
(Collatio plébániáé Albensis Keverendő Magistro Benedicto Ilosvano, pastori euisdem ecclesiae Albensis, vita sua durante.) . . . . . 155
Közli: Pokoly József
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem