Bevezetés | 5 |
A pannóniai ősmúlt emlékei és hagyatékai | 11 |
A középkori vadászat vége - és kezdete | 12 |
Vadászok és vadak a barlangokban | 14 |
A vadászattörténet két nagy periódusa | 17 |
Színhelyünk: a középkori Magyarország növény- és állatvilága | 17 |
Magyarország hajdani hal- és vadbősége | 19 |
Ahol még a böjtnap és lakoma | 23 |
Honfoglalás kori vadászok | 26 |
Pannónia vadvilága | 30 |
Az aquincumi cirkusz állatcsontjai | 31 |
A vadászat elmélete és gyakorlata | 32 |
A magyarok régi fegyverei | 37 |
A visszacsapós (reflex-) íj | 37 |
"A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!" | 38 |
"A világ legtökéletesebb íja" | 41 |
A számszeríj | 44 |
"Faristárok" és "tekervények" | 47 |
A Hunyadiak számszeríjai | 48 |
A vadász-nyílhegyek fajtái | 52 |
A monda és valóság határán | 55 |
A magyar csodaszarvas-monda és a legrégibb magyar vadászrajzok | 58 |
Imre királyfi halála a vadkanvadászaton | 60 |
A csodafiú-szarvas emlékezete a XIV. század mondavilágában | 61 |
Régi vadászatok és királydrámák | 64 |
Aba Sámuel subái | 64 |
Állatok jóslatai - jósállatok | 64 |
Álmos herceg sólymának harca egy varjúval | 65 |
Uralkodó babonák - uralkodók babonái | 67 |
Vadászhiedelmek keresztényi mezben | 69 |
Vadállatok román kori templomaink oszlopfőin | 70 |
Szent Zoárd halála a Vág mellett | 72 |
Szent Gellért bakonyi szarvasa | 72 |
Szent Egyed kultusza magyar földön | 72 |
Szent Leusták, Hubertus, Genovéva és más "vadász-aprószentek" | 74 |
Szent Gellért és Szent László a papok vadászatáról és az ünnepnapi vadászat tilalmáról | 77 |
Abu Hamid al Garnati al Andalusi Magyarországról és az itteni őstulok vadászatáról | 77 |
A középkori vadászatok történeti emlékei | 81 |
III. Béla király és Barbarossa Frigyes császár pilisi-csepeli vadászata | 82 |
Legrégebbi képünk a magyarországi erdőirtásról | 83 |
Bivalyok, tevék és dunai hajók 1189-ben | 84 |
II. Frigyes császár és solymászkönyve | 86 |
Albertus Magnus könyve a sólymokról | 86 |
A "küklött" sólyom | 87 |
Solymászerények | 88 |
Magyar László solymászkönyve | 90 |
Nagy vadászatok a XII-XIII. század fordulóján | 91 |
Imre király máramarosi vadászbalesete | 93 |
Milyen volt akkor Máramaros? | 94 |
Medve- és bölényvadászok Máramarosban | 95 |
Endre herceg vaddisznó-zsákmánya | 97 |
A nyugati vadászat és a magyarok | 97 |
Kötelet - egy nyúlért! | 98 |
Vadászszertartások | 98 |
Mise - vadászatkor | 99 |
Vigalmas vadászatok | 100 |
Oswald von Wolkenstein magyar földön | 100 |
Magyar solymászok Perpignanban | 101 |
Királyi szakácsok az udvari vadászatokon | 102 |
Nagy Lajos medvevadászatai | 103 |
Bessenyő János hányattatása és rehabilitációja | 104 |
A reneszánsz kori vadfogás: a vadászat mint sport | 105 |
Reneszánsz kori vadászatok Magyarországon | 106 |
Medvevadászat Egerben - Szarvaskőn | 106 |
Őstulok és bölény a XVI. századi Magyarországon | 110 |
Kun László vadászai és vadászatai | 112 |
Hadi- és vadászcímerek a régi Zólyomból | 113 |
Édenkert és vadaskert a magyar középkorban | 119 |
A magyar vadaskertek | 121 |
A csepeli vadas | 124 |
Beszélő helynevek Csepelen és környékén | 124 |
Királyi vadászkastélyok Csepel szigetén | 129 |
Habsburg Diana Csepel szigetén | 131 |
Az Ugocsa-Bereg-vidék vadászterületei és a sárosi vadasok | 133 |
A Bakonyról | 139 |
A Bakony 1838-ban és 1860-ban | 140 |
Bakonyi ispánok, erdőőrök | 141 |
A Himfiek | 142 |
Vadászó papok a Bakonyban | 144 |
Vadászok és remeték | 145 |
A zólyomi erdőbirodalom | 150 |
Ó-Zólyom vára, Szent László halálhelye | 151 |
Soltészségek kezdetei - az erdőirtók | 151 |
A lopéri soltészek | 152 |
Őserdők irtása - a soltészek vadászati joga "nem tiltott vadakra" | 152 |
Erdőirtás bárddal és tűzzel | 153 |
Vadász- és halásznépek a XIII. sz.-i Zólyomban | 156 |
Egy erdőispánság népei | 158 |
Mátyás király buda-nyéki vadaskertje | 162 |
A nyéki kastély helyének felfedezése | 163 |
Buda-nyéki vadászhistóriák | 164 |
Utolsó kísérlet egy vadásztörvény megalkotására - Nyék pusztulása | 166 |
Egzotikus állatok a régi Magyarországon - első állatkertjeink | 170 |
Árpád-kori vadászszervezeteink | 175 |
Királyi hálósok, retiferek | 178 |
A régi hálós vadfogás emléke a népi hagyatékban | 183 |
Madarászhálók; fürjészés csalival | 184 |
Városalapítások és a régi erdőhasználati jog | 185 |
Mátyás király privilégiumai királyvadászatoknak | 189 |
Hogyan keletkezett a Gyetva? | 191 |
Végles vára | 191 |
Véres közjátékok a véglesi vadászkastély körül | 192 |
Híres és hírhedt udvarbírák Zólyomban | 193 |
Középkori emlékek népünk újkori vadfogásában | 196 |
Vadászott-e a magyar jobbágy | 197 |
A jobbágyság vadbeszolgáltatási kötelezettségei | 198 |
Bot, buzogány, tollas bot a jégkori vadász és Toldi Miklós markában | 200 |
A hajítófa és a libuczütő-kereszt - Mátyás királyunk mint parittyás Dávid | 201 |
Tőrbe csaltak és behálózottak | 203 |
Solymok, solymászok, solymászatok | 212 |
Sólyom-ajándékozások | 214 |
Legrégibb solymászaink emlékezete | 215 |
Solymászat és udvari élet | 216 |
V. László Itáliában | 220 |
Ebek és ebes-mesterek | 224 |
Az eb és a mítosz | 227 |
Ebeink emléke a nyelvtörténetben - eb vagy kutya? | 228 |
Vadászebeink középkori emlékei | 230 |
Honfoglalás kori örökségünk: az agarászat | 231 |
Híres ebek, híres ebesek, ebes-ispánok | 231 |
Ebeink a hajdani kőfaragó művészet emlékein | 232 |
Árpád-házi uralkodóink ebei | 233 |
Az ebhordozók, az agárviselők, a pecérek szervezete | 234 |
A Képes Krónika ebei | 236 |
Ebes közjátékok | 238 |
Kutyabajok a Zsigmond-kori Budán | 239 |
Bölényvadászok, darócok, hőgyészek, hódászok s más vadfogók | 245 |
Lovászmesterek a királyi vadászszervezetek élén | 246 |
Középkori vadászatunk címeres emlékei | 249 |
Irodalom | 267 |
A szerkesztő végszava | 269 |