| Bevezetés | 5 |
| A pannóniai ősmúlt emlékei és hagyatékai | 11 |
| A középkori vadászat vége - és kezdete | 12 |
| Vadászok és vadak a barlangokban | 14 |
| A vadászattörténet két nagy periódusa | 17 |
| Színhelyünk: a középkori Magyarország növény- és állatvilága | 17 |
| Magyarország hajdani hal- és vadbősége | 19 |
| Ahol még a böjtnap és lakoma | 23 |
| Honfoglalás kori vadászok | 26 |
| Pannónia vadvilága | 30 |
| Az aquincumi cirkusz állatcsontjai | 31 |
| A vadászat elmélete és gyakorlata | 32 |
| A magyarok régi fegyverei | 37 |
| A visszacsapós (reflex-) íj | 37 |
| "A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!" | 38 |
| "A világ legtökéletesebb íja" | 41 |
| A számszeríj | 44 |
| "Faristárok" és "tekervények" | 47 |
| A Hunyadiak számszeríjai | 48 |
| A vadász-nyílhegyek fajtái | 52 |
| A monda és valóság határán | 55 |
| A magyar csodaszarvas-monda és a legrégibb magyar vadászrajzok | 58 |
| Imre királyfi halála a vadkanvadászaton | 60 |
| A csodafiú-szarvas emlékezete a XIV. század mondavilágában | 61 |
| Régi vadászatok és királydrámák | 64 |
| Aba Sámuel subái | 64 |
| Állatok jóslatai - jósállatok | 64 |
| Álmos herceg sólymának harca egy varjúval | 65 |
| Uralkodó babonák - uralkodók babonái | 67 |
| Vadászhiedelmek keresztényi mezben | 69 |
| Vadállatok román kori templomaink oszlopfőin | 70 |
| Szent Zoárd halála a Vág mellett | 72 |
| Szent Gellért bakonyi szarvasa | 72 |
| Szent Egyed kultusza magyar földön | 72 |
| Szent Leusták, Hubertus, Genovéva és más "vadász-aprószentek" | 74 |
| Szent Gellért és Szent László a papok vadászatáról és az ünnepnapi vadászat tilalmáról | 77 |
| Abu Hamid al Garnati al Andalusi Magyarországról és az itteni őstulok vadászatáról | 77 |
| A középkori vadászatok történeti emlékei | 81 |
| III. Béla király és Barbarossa Frigyes császár pilisi-csepeli vadászata | 82 |
| Legrégebbi képünk a magyarországi erdőirtásról | 83 |
| Bivalyok, tevék és dunai hajók 1189-ben | 84 |
| II. Frigyes császár és solymászkönyve | 86 |
| Albertus Magnus könyve a sólymokról | 86 |
| A "küklött" sólyom | 87 |
| Solymászerények | 88 |
| Magyar László solymászkönyve | 90 |
| Nagy vadászatok a XII-XIII. század fordulóján | 91 |
| Imre király máramarosi vadászbalesete | 93 |
| Milyen volt akkor Máramaros? | 94 |
| Medve- és bölényvadászok Máramarosban | 95 |
| Endre herceg vaddisznó-zsákmánya | 97 |
| A nyugati vadászat és a magyarok | 97 |
| Kötelet - egy nyúlért! | 98 |
| Vadászszertartások | 98 |
| Mise - vadászatkor | 99 |
| Vigalmas vadászatok | 100 |
| Oswald von Wolkenstein magyar földön | 100 |
| Magyar solymászok Perpignanban | 101 |
| Királyi szakácsok az udvari vadászatokon | 102 |
| Nagy Lajos medvevadászatai | 103 |
| Bessenyő János hányattatása és rehabilitációja | 104 |
| A reneszánsz kori vadfogás: a vadászat mint sport | 105 |
| Reneszánsz kori vadászatok Magyarországon | 106 |
| Medvevadászat Egerben - Szarvaskőn | 106 |
| Őstulok és bölény a XVI. századi Magyarországon | 110 |
| Kun László vadászai és vadászatai | 112 |
| Hadi- és vadászcímerek a régi Zólyomból | 113 |
| Édenkert és vadaskert a magyar középkorban | 119 |
| A magyar vadaskertek | 121 |
| A csepeli vadas | 124 |
| Beszélő helynevek Csepelen és környékén | 124 |
| Királyi vadászkastélyok Csepel szigetén | 129 |
| Habsburg Diana Csepel szigetén | 131 |
| Az Ugocsa-Bereg-vidék vadászterületei és a sárosi vadasok | 133 |
| A Bakonyról | 139 |
| A Bakony 1838-ban és 1860-ban | 140 |
| Bakonyi ispánok, erdőőrök | 141 |
| A Himfiek | 142 |
| Vadászó papok a Bakonyban | 144 |
| Vadászok és remeték | 145 |
| A zólyomi erdőbirodalom | 150 |
| Ó-Zólyom vára, Szent László halálhelye | 151 |
| Soltészségek kezdetei - az erdőirtók | 151 |
| A lopéri soltészek | 152 |
| Őserdők irtása - a soltészek vadászati joga "nem tiltott vadakra" | 152 |
| Erdőirtás bárddal és tűzzel | 153 |
| Vadász- és halásznépek a XIII. sz.-i Zólyomban | 156 |
| Egy erdőispánság népei | 158 |
| Mátyás király buda-nyéki vadaskertje | 162 |
| A nyéki kastély helyének felfedezése | 163 |
| Buda-nyéki vadászhistóriák | 164 |
| Utolsó kísérlet egy vadásztörvény megalkotására - Nyék pusztulása | 166 |
| Egzotikus állatok a régi Magyarországon - első állatkertjeink | 170 |
| Árpád-kori vadászszervezeteink | 175 |
| Királyi hálósok, retiferek | 178 |
| A régi hálós vadfogás emléke a népi hagyatékban | 183 |
| Madarászhálók; fürjészés csalival | 184 |
| Városalapítások és a régi erdőhasználati jog | 185 |
| Mátyás király privilégiumai királyvadászatoknak | 189 |
| Hogyan keletkezett a Gyetva? | 191 |
| Végles vára | 191 |
| Véres közjátékok a véglesi vadászkastély körül | 192 |
| Híres és hírhedt udvarbírák Zólyomban | 193 |
| Középkori emlékek népünk újkori vadfogásában | 196 |
| Vadászott-e a magyar jobbágy | 197 |
| A jobbágyság vadbeszolgáltatási kötelezettségei | 198 |
| Bot, buzogány, tollas bot a jégkori vadász és Toldi Miklós markában | 200 |
| A hajítófa és a libuczütő-kereszt - Mátyás királyunk mint parittyás Dávid | 201 |
| Tőrbe csaltak és behálózottak | 203 |
| Solymok, solymászok, solymászatok | 212 |
| Sólyom-ajándékozások | 214 |
| Legrégibb solymászaink emlékezete | 215 |
| Solymászat és udvari élet | 216 |
| V. László Itáliában | 220 |
| Ebek és ebes-mesterek | 224 |
| Az eb és a mítosz | 227 |
| Ebeink emléke a nyelvtörténetben - eb vagy kutya? | 228 |
| Vadászebeink középkori emlékei | 230 |
| Honfoglalás kori örökségünk: az agarászat | 231 |
| Híres ebek, híres ebesek, ebes-ispánok | 231 |
| Ebeink a hajdani kőfaragó művészet emlékein | 232 |
| Árpád-házi uralkodóink ebei | 233 |
| Az ebhordozók, az agárviselők, a pecérek szervezete | 234 |
| A Képes Krónika ebei | 236 |
| Ebes közjátékok | 238 |
| Kutyabajok a Zsigmond-kori Budán | 239 |
| Bölényvadászok, darócok, hőgyészek, hódászok s más vadfogók | 245 |
| Lovászmesterek a királyi vadászszervezetek élén | 246 |
| Középkori vadászatunk címeres emlékei | 249 |
| Irodalom | 267 |
| A szerkesztő végszava | 269 |