Előszó
Termesztett növényeink túlnyomó részét magról vetve szaporítjuk. Jóminőségű terményt, bő termést csak kiváló minőségű magból remélhetünk. A termelők, a mag vásárlói, különleges igényeket...
Tovább
Előszó
Termesztett növényeink túlnyomó részét magról vetve szaporítjuk. Jóminőségű terményt, bő termést csak kiváló minőségű magból remélhetünk. A termelők, a mag vásárlói, különleges igényeket támasztanak a vetőmaggal szemben. A vetőmag jól csírázzék, legyen tisztított, ne legyen közte szemét vagy gyommag. Fajtatulajdonságai kiválóak legyenek, - hogy a magból értékes, ízletes, bőtermő stb. növények fejlődhessenek, olyanok, melyek termelési céljainknak megfelelnek.
Ezek a vetőmaggal szemben támasztott követelmények meghatározzák a magtermesztés egész menetét és ezért a magtermesztést külön termelési ágnak tekinthetjük.
A vetőmagtermesztés munkája két részre osztható. Az első rész: nemesítő munka. A növénynemesítők tudományos felkészültséggel, laboratóriumi vizsgálatok segítségével, évek fáradságos munkáján keresztül a legjobb fajtatulajdonságokkal rendelkező növényeket állítják elő, a már bevált fajtáik értékes tulajdonságait pedig fenntartják és megőrzik.
A vetőmagtermesztés munkájának második szakasza a nemesítők által előállított, értékes, nemesített "elit" vetőmag nagy tömegben való elszaporítása: a vetőmag tömeges termesztése.
A mezőgazdasági nagyüzemek általában nem a nemesítéssel foglalkoznak, hanem a nemesített vetőmagvak szaporításával, tömegtermesztésével. Ez a kis könyv a magtermesztésnek csak ezzel a második szakaszával foglalkozik.
A Magyarországon termesztett vetőmagvak egy része a hazai vetőmagszükséglet ellátására szolgál, nagyobb része azonban export útján külföldre kerül. Magyarország éghajlata a magtermesztésnek különösen kedvező. A magvak érésének idején általában igen erős a nap sugárzása, ami a magvak teljes beérését és ezzel jó csírázóképességét kedvezően segíti elő.
Vissza