Zöld könyv

Előszó

AZ OKTATÁS MEGÚJÍTÁSA - MAGYARORSZÁG JÖVŐJE A TÉT! Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól. Az elmúlt évek számos reformja ellenére a tudásbeli szakadék, amely a világ legfejlettebb részeitől elválaszt bennünket, nem szűkült, hanem szélesedett. Hazai és nemzetközi vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy nemcsak az átlagos magyar állampolgár, hanem a fiatal felnőttek és az iskolába járó fiatalok tudásával is súlyos gondok vannak. Merre tart a világ, és merre haladunk mi? A felnőttek írásbeliségének 1994-1998. évi - 21 országra kiterjedő - nemzetközi vizsgálata1 szerint a 16-32 éves (ma 40 évesnél fiatalabb), már nem tanuló magyar népesség 70 százalékának szövegértése nagyon gyengének bizonyult - egyes vagy kettes volt egy ötfokozatú skálán -, miközben ez az arány a minta egészében csak 50 százalék, Nyugat-Európában pedig 45 százalék volt. Az egyszerű dokumentumok megértésében a magyarok 60 százaléka teljesített gyengén, míg a nemzetközi mezőnyben ez az arány csak 49 százalék, Nyugat-Európában pedig 42 százalék volt. Az egyszerű számolási feladatok megoldásában hagyományosan jobban állunk, de a gyengén teljesítők aránya itt is elérte a mintaátlagot - mindkét adat pontosan 47 százalék volt -, és magasabb volt a nyugat-európainál (40 százalék). Iskolás fiataljaink tudásával is komoly gondok vannak. A 40 országra és azon belül 29 fejlett ipari OECD-országra kiterjedő, 2003. évi PISA-vizsgálatban2 a 15 éves magyar fiatalok mind a matematikai, mind a szövegértési készségek tekintetében igen rosszul szerepeltek: az OECD-országok rangsorában a 19-20. helyre szorultak. A rendkívül gyenge teljesítményű - hármas készségszint alatt teljesítő tanulók aránya mindkét kompetenciaterületen elérte a 47 százalékot, ami 5 százalékkal magasabb az OECD-országok átlagánál. A magyar fiatalok ötöde-negyede nem tanul meg olyan szinten írni és olvasni, amilyenre későbbi tanulmányaiban és a munkájában szüksége lenne. Vissza