Igazság I-II.

Előszó

Részlet a kötetből:

"Marc Fremont, jonvielli néptanitó, Genevié-vel, a feleségével és Louise nevü leánykájával, szokása szerint szerdán este megérkezett Mailleboisba, ahol egy hónapot töltött el a szünidejéből a feleségének nagyanyjánál meg az anyjánál, Duporque és Berthereau asszonyoknál, akiket a vidéken nagyasszonyéknak neveztek. Maillebois 2000 lakossal biró járási székhely, csak tiz kilométernyire van Jonville falutól és hat kilométernyire Beaumonttól, a nagy és régi egyetemi várostól.
Augusztus ez első napjaiban tikkasztó volt a hőség. A dijkiosztás ideje alatt rettenetes zivatar volt. Még az éjjel, vagy két óra tájban is, özönvizszerü zápor esett, mely azonban nem deritette fel az eget és sárga, leereszkedett, ólom nehézségű felhők boritották be. Nagyasszonyék, akik már reggeli hat órakor keltek, hogy a hét órai misén ott lehessenek, ott voltak a kis földszinti ebédlőben és várták a fiatal házaspárt, amely egyáltalán nem sietett a lejövetellel.
A négy csésze el volt készitve a fehér viaszkos vászon teritőn és Pelagie belépett, kezében hozva a kávéskannát. A kicsi termetü, vörös hajú, nagy orru, vékony ajkú Pelagie husz éve, hogy itt szolgált Duparquené asszonynál és igy nem kellett lakatot tennie a szájára.
- Nos, ha hideg lesz a kávé, igy szólt, nem én leszek az oka. Mikorára visszament a konyhába és még ott is egyre dörmögött, Duparquené maga is kifejezést adott elégedetlenségének." Vissza