Zola élete, munkája, küzdelme

Előszó

Zola Emil 1840 április 2-án született Párisban: gyermekkorát és kora ifjúságának éveit Aix-en-Provenceban töltötte.
Első költeményeiben sajnálatát fejezte ki, hogy nem ebben a régi római városban született, mert szerette platánfasorait, a halkan csobogó kutakat, a kígyózó utakat, a szép, régi úri-lakokkal, amelyeknek nehéz, fafaragásos ajtai lakóik életét szorosan elzárták a külső világtól. Mint déli ember fia könnyen viselte el a nyári hőséget; és mindenkor megtartotta a szieszta szokását, amelyet északon nem ismernek.
A korbácsoló misztrál, a provenceiak vontatott tájszólása, az odavaló szokások, szóval mindaz, ami egy vidéknek bélyegét megadja, varázzsal hatott reá, amely alól később sem tudta magát sohasem kivonni. Csak anyjának anyagi gondjai kényszerítették őt életének tizennyolcadik évében, hogy e varázs alól kiragadja magát és tanulmányait Párizsban folytassa.
Aix-ben Zola először a Notre Dame magániskolát látogatta; 1852 októberében a gimnáziumba került. Az új környezetben félénk, elfogódott lénye a 12 éves tanulót hamarosan társai gúnyolódásának célpontjává tette. Rövid idő alatt behozta ugyan az elmulasztott időt és osztályának egyik legjobb tanulója lett; de a szünetekben és szabad órákban még sokáig kellett védekeznie tanulótársainak egy bandája ellen, amely őt áldozatává akarta kiszemelni.
Egy napon Zolának egyik osztálytársa, akit felháborítottak a szelíd és csendes fiú ellen való állandó támadások, tetterősen pártjára állott és kemény ökölcsapásokkal és rugásokkal kiszabadította őt gyötrőinek gomolyagából. Így keletkezett a benső barátság Paul Cézanne és a jövendő író között. Vissza

Fülszöveg

Zolát nem kell felfedezni a magyar közönség számára, hiszen legszebb regényei régóta közkézen forognak. Viszont nem volt mindeddig olyan Zoláról szóló magyar könyvünk, amely e titáni regényíró életét, harcait, műveit részletesen tárgyalja s az igazságnak megfelelően, szenvedély és pártosság nélkül bemutassa. Zola ma írói reneszánszát éli: a franciáknál s az egész világon ő testíti meg legjobban kortársával, Tolsztojjal a népnek szánt s a népről szóló igazi, népi irodalmat. Zola leánya, Denise Leblond-Zola, részben közvetlen emlékeiből, részben a legjobb forrásokból, barátok és kortársak elbeszéléséből merített, hogy megírja a legalaposabb és legrészletesebb Zola-életrajzot. E könyv révén végig kisérjük Zolát gyermekkorától haláláig, közelről látjuk ifjúkori küzdelmeit, résztveszünk első nagy sikereiben, művészi és irodalmi polémiáiban, megismerjük a Dreyfus-perben való ragyogó és hősies szerepét, betekintést nyerhetünk legbensőbb magánéletébe, műveinek kialakulásába, barátaival való kapcsolataiba.
Aki méeg nem ismeri Zolát, ebből a könyvből nemcsak hogy megismeri, hanem meg is szereti, amellett felvonul előtte a Második Császárság és a Harmadik Köztársaság egész írói s művészi társadalma. Érdekes könyv, gazdag könyv, amelyet itt-ott még értékesebbé tesz az írónő megható gyermeki ragaszkodásának kifejezése. Vissza