Zola

Előszó

Részlet a könyvből:
A francia történelem legmozgalmasabb évszázada a Bastille lerombolásával kezdődött. A történelem e grandiózus korszakában állam- és gondolatformák születtek és pusztultak el. Voltak királyok, akik már nem rendelkeztek a koronával és voltak civilek és katonák, akik holnap már császárrá koronázták, vagy koronáztatták magukat. Aki tegnapelőtt koldus garnifogadós volt, az holnapután imár dúsgazdag báró lehetett. Merész siker és hangos bukás, dévajkodva követték egymást mindenütt: a trónon épp úgy, mint a párizsi aszfalton. Volt Bourbon-legitimizmus és Orléans-legitimizmus; Napoleonok napoleoni eszmékkel és azok nélkül, napoleoni eszmék Napoleon nélkül. Jobb- és baloldali köztársaság; forradalmak minden színárnyalatban; alkotmány és abszolutizmus; reformok és reakció. Hadakozás idegenben és idegen hadak előretörése Párizsig. Gloire, Waterloo és Sedán. Restaurációk és charták; általános szavazati jog és államcsíny. Száguldó és ömlő vér; guruló és gyűlő arany; csörtető szenvedélyek és politikai törtetők. Ez a század ezer istent és ezer bálványt imádott; imádta a szabadságot, a nacionalizmust, a fajt, a demokráciát, a liberalizmust, az imperializmust - aztán mindegyiket feláldozta és nem talált megváltójára. Ez a szakadatlan keresés, ez a fáradhatatlan kutatás és egyre csalódás, kijózanodás, ez jellemezte a mult századot. Az embereket lenyűgözte a szellemi és az anyagi értékek szörnyű átváltozása. Politikai pártok semmisültek meg, öröknek hitt igazságok hamisaknak bizonyultak, erkölcs, pénz. ország, törvény, tekintély, és minden, ami évszázadok óta szigorú gátak közé volt szorítva, kiszáradt vagy kiöntött. Vissza