Ez vagyok én, Zlatan Ibrahimovic

Előszó

Részlet a könyvből:

"Egyik nap odajött hozzám Pep Guardiola, a Barcelona edzője. A szokásos szürke öltönyét viselte, és mint általában, most is komoly képet vágott. Látszott, hogy aggódik valami miatt.
Jól kijöttünk, bírtam a fickót, Guardiola persze nem egy Mourinho vagy Capello, de jó fejnek tartottam. Mindez még a vitánk előtt történt. A világ legjobb csapatában játszottma, és hetvenezren vártak a Camp Nouban. Semmi nem árnyékolta be az életemet. Persze az újságok mindig találtak valmai kötözködnivalót. Azt írták, hogy rossz fiú vagyok, szóval nem kíméltek. Azt is írták, hogy nehezen kezelhető vagyok. De mégis itt voltam. Helena és a gyerekek is jól érezték magukat. Volt egy gyönyörű házunk Esplugues de Llobregatban. Jól éreztem magam a bőrömben. Mindenem megvolt.
- Figyelj csak! - mondta Guardiola. - Tudod, mi itt a Barcában a földön járunk.
- Értem - mondom neki. - Persze, értem.
- Szóval, itt nem jövünk Ferrarival meg Porschéval edzésre.
Nem szóltam be neki, hogy mi a franc köze van ahhoz, hogy mivel jövök edzésre, csak bólintottam. Közben arra gondoltam, hogy mit akar ezzel. Milyen üzenet rejtőzik a szavai mögött? Gondolhatod, semmi szükségem arra, hogy bizonygassam, milyen vagány vagyok. Nem vagyok az a menő kocsival a járdán parkoló típus. Bár szeretem az autókat. Az autó a szenvedélyem. De fogtam az üzenetet, ami olyasmi volt, hogy nehogy azt képzeld magadról, hogy vagy valaki!" Vissza