Ziva Kainer (dedikált példány)

Előszó

Volt egy kislány, aki Győrött született. Itt nevelkedett tizenegyéves koráig. Szinte mindennap lejárt a Rába partjára játszani. De az örömmel és a szépséggel, amit ott látott, sohasem tudott betelni. Már akkor éledezett benne az a sejtelem, hogy festő lesz. Hiszen másként mivel tudná mindezt a sok gyönyörűséget láthatóvá tenni. Aztán családjával együtt Izraelbe költözött. Nem kis küzdelem árán, de a gyermekkori álmát új hazájában valóra váltotta. Ma már megbecsült, elismert festő Izraelben, ZIVA KAINER-nek hívják. Szülőhazájában most először mutatkozik be festőként. ezzel egy régi kívánsága teljesül. Itt áll hát most előttünk tisztán, leplezetlenül. Kérem, fogadják őt szeretettel, mint amilyen szeretettel jött ő is közénk.
Milyen értékek birtokosa ZIVA KAINER?
Elsőnek említem azt a természetes egyszerűségét, tiszta emberségét, ami olyan nekem, mintha ő mindig fehér ruhában járna.
Másodiknak tehetségét, aminek segítségével, papírból, vászonból, festékből, tusból, vagyis megfogható anyagból - és ezt soha le nem tagadva - házat tud építeni annak a szellemnek, aki kizárólag Ő. Mivel a kettő - anyag és szellem - tökéletes szinkronban van, otthonában jól érzi magát a lélek és szabadon ki-be jár. Ez a varázsolás nem kis adomány.
Képei stilárisan tiszták, más szóval: mindaz, ami a képeken látható, növény, ház, víz, szikla vagy felhő, mind ugyanabból a szellemi mozdulatból formálódik meg. Vissza