A. P. Csehov

Fülszöveg

E könyv szerzője elismert Csehov- és Majakovszkij-kutató a Szovjetunióban, és mint ilyen, igen népszerű a szovjet olvasók körében. Magyarul ez a műve jelenik meg elsőként, olvasóink Csehovról írt monográfiája alapján ismerik meg tehát sajátosan egyéni módszerét, finom tapintattal elemző írásművészetét. Papernij ugyanis eltér a monográfia-írás hagyományos módszerétől. Könyvét Csehov témáinak megfelelően húszegynéhány fejezetre bontotta, amelyek a nagy orosz klasszikus művészi útjának egy-egy határkövét jelzik. Az első fejezettől kezdve - amelyben a kezdő író álnévvel írt műveit elemzi -, a "nevetés és tréfa világából" Csehov művészetének bonyolult útjain keresztül röviddel halála előtt írt, leszűrt, kiforrott növelláig egészen új vonásait mutatja meg a nagy orosz kritikai realista írásművészetének. - Maradéktalanul feltárulnak előttünk Csehov esztétikai nézetei, de nem dekleratív, elvont megállapítások, hanem a csehovi világ finom és árnyalt eszközökkel való, konkrét elemzésének formájában. - Papernij könyvében sokféle problémát világít meg és adatszerűen is sok új anyagot tár fel. Az olvasó megtalálja benne a forradalom előtti és a harmincas évek Csehov-szemléletének bírálatát. Papernij tagadja a forradalom előtti kritikának azt a nézetét, amely Csehovot a szürke hétköznapok és az örömtelen élet énekeseként állította be, de szembehelyezkedik a harmincas évek vulgárszociológiai nézeteivel is, amelyek szerint Csehov a hanyatló osztályok írója, aki nosztalgiával fordul a "régi szép idők" felé. Érdekesen veti össze Dosztojevszkij és Csehov tragikumkoncepcióját. Kitűnő érzékkel használ fel már ismert és új dokumentumokat is a kérdések megvilágítására. Remekül bontakozik ki írásaiból Csehov korának társadalmi és irodalmi élete, közvetlen környezetének képe, viszonya Tolsztojhoz, Gorkijhoz, Sztanyiszlavszkijhoz stb. - Műve méltán számíthat az irodalomszerető közönség érdeklődésére és rokonszenvére. Vissza