Ziffer Sándor

Előszó

Részlet:
ZIFFER SÁNDOR (1880-1962)
Réti István A Nagybányai művésztelep című munkájában bemutatott Nagybánya-képe évtizedekig meghatározta a magyar művészettörténeti gondolkodást. Réti felvázolta a nagybányai festőiskola első nemzedékének szerepét a magyar művészetben, "klasszikus" Nagybánya-képe azonban szubjektív hiszen a második nemzedék, az ún. neósok mozgalmának a művésztelep fejlődésében betöltött szerepét csak röviden ismerteti és bírálja. A második világháború előtt több írás született, amelynek Nagybánya képébe szervesen illeszkedik bele a neósok mozgalma, az első és második nemzedék működésének folyamatossága. A hatvanas évek végétől megindult a művésztelep második és harmadik nemzedékére is kiterjedő monografikus feldolgozás. További elemzések a Nyolcak csoportjának és az aktivizmus szemléleti és stílusbeli előzményének tekintik a neósok mávészetét. A Nagbánya-kutatás, a művek feltárása és műtárgypiacra kerülésük új lendületet vett az elmúlt években (a műkereskedelem kiemelkedő szerepet játszik ebben) és a fiatalabb nagybányai festőgenerációhoz tartozó művészekről sorban jelennek meg életműveket feltáró monográfiák. Ziffer Sándorról - ak a rövid életű neós mozgalomnak kiemelkedő tagja volt - Borghida István 1980-ban Bukarestben jelentetett meg elemző monográfiát.
Ziffer művészeti tevékenysége Nagybányán a kolónia történetének külön fejezetét képezte; nagybányaibb bármelyik, a művésztelep szellemi légkörében nevelkedett festőtársánál, rövidebb távollétek kivételével egész életét Nagybányán töltötte. Vissza