1.062.586

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Zenta építészete

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Újvidék-Zenta
Kiadó: Forum Könyvkiadó-Thurzó Lajos Közművelődési Központ
Kiadás helye: Újvidék-Zenta
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 502 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 86-323-0540-9
Megjegyzés: Megjelent 800 példányban. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyar építészettörténeti szakirodalom az elmúlt évtizedekben létrehozott monográfiái egy-egy korszak művészetének részeként a magyar építészet főbb vonulatainak összefoglalását mutatják be.
Ugyanakkor nagyon ritka az olyan kiadvány, amely egy-egy város több korszakot átívelő architektúráját foglalja össze. Fokozottan áll ez a határon túli magyarlakta területekre, ahol a szakemberhiány és kutatási lehetőségek esetleges korlátozott volta is határt szab a lehetőségeknek. Ezért is szolgálhat a szakma örömére az a tény, hogy elkészült egy ilyen munka Valkay Zoltán építésznek köszönhetően, mely egy délvidéki kisváros, Zenta építészetét foglalja össze a török k űzésétől a II. világháború végéig.
A zentai levéltár, a zentai múzeum anyagának és a vonatkozó szakirodalomnak széles körű ismerete jellemzi a munkát.
A források nyomán feltárul a kisváros társadalomtörténetének, ipartörténetének, művelődés történetének, gazdaságtörténetének számos eddig ismeretien lapja, sőt, fejezete.... Tovább

Fülszöveg

A magyar építészettörténeti szakirodalom az elmúlt évtizedekben létrehozott monográfiái egy-egy korszak művészetének részeként a magyar építészet főbb vonulatainak összefoglalását mutatják be.
Ugyanakkor nagyon ritka az olyan kiadvány, amely egy-egy város több korszakot átívelő architektúráját foglalja össze. Fokozottan áll ez a határon túli magyarlakta területekre, ahol a szakemberhiány és kutatási lehetőségek esetleges korlátozott volta is határt szab a lehetőségeknek. Ezért is szolgálhat a szakma örömére az a tény, hogy elkészült egy ilyen munka Valkay Zoltán építésznek köszönhetően, mely egy délvidéki kisváros, Zenta építészetét foglalja össze a török k űzésétől a II. világháború végéig.
A zentai levéltár, a zentai múzeum anyagának és a vonatkozó szakirodalomnak széles körű ismerete jellemzi a munkát.
A források nyomán feltárul a kisváros társadalomtörténetének, ipartörténetének, művelődés történetének, gazdaságtörténetének számos eddig ismeretien lapja, sőt, fejezete. Megismerjük i kisváros nemzetiségi vonatkozásait is.
Nagy erénye a munkának, hogy a jelentős építészek (Lajta Béla, Magyar Ede, Berzenczey Domokos, Kovács Frigyes, Foerk Ernő) zentai tevékenységét pontosítja, ugyanakkor a helyi és országos jelentőségű építőmesterek és vállalkozók, ill. iparosok munkásságát is kellő mértékben ismerteti. Mindezek a magyar építészettörténészek (és társadalomtörténészek) látókörét is tágítják. Vissza

Tartalom

Előszó 5
1.0. A zentai sánc időszaka (1686-1751) 7
1.1. „Alig-építészet" az 1686-1751-es időszakban 10
2.0. Zenta mezőváros (1751-1848/1872) 15
2.1. Késő barokk építészeti emlékek 35
2.1.1. A görögkeleti (szerb) Szent Mihály Arkangyal-templom 37
2.1.2. Az első (1755/1756-1769) és második Szent István-templom (1769/1770-1911) 45
2.1.3. A második zentai Városháza (1830-1911) 53
2.1.4. Hitfelekezeti „oskolák" (1769-1869) 59
2.2. Településfejlődés, tájrendezés és környezetalakítás 66
2.2.1. Zenta településmorfológiája 67
2.2.2. Zentai temetők 70
2.2.3. Határhasználat és határhasznosítás (1750-1900) 92
2.2.4. Árvízmentesítés és Tisza-szabályozás 103
2.2.5. Kertek, zöldterületek és kirándulóhelyek 113
3.0. Az 1870 és 1920 közötti építészet s az alakulására kiható tényezők 121
3.1. Az 1870-es és 1880-as évek városmegalapozó építészete 129
3.1.1. A Howe-rendszerű híd építése (1872-1873) 137
3.1.2. Nagyzsinagóga (1873-1874) 141
3.1.3. Községi iskolaépítési akciók Zentán 146
3.1.4. A gőz- és kádfürdő épülete (1879-1902) 159
3.1.5. Gombos Gábor polgármester építkezései 1881 és 1888 között 162
3.1.6. Utca- és útkövezések Zentán 1875 és 1915 között 169
3.1.7. Zentai iparosok és ipar 179
3.1.7.1. Zentai Ipartársulat (1875-1886) és Ipartestület 179
3.1.7.2. Zentai ipartelepek 186
3.2. A századvég és a századelő építészete 197
3.2.1. Vasút Zentán 201
3.2.2. A Királyi Járásbíróság és a posta épülete (1895) 206
3.2.3. Egyházi építkezések a XIX. század végén és a XX. század elején 209
3.2.3.1. A felsőhegyi Szent József-templom (1889-1890) 210
3.2.3.2. Az alsóvárosi Szent Szív-templom (1893-1896) 215
3.2.3.3. A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templom (1900-1901) 220
3.2.3.4. A kevi (kaviai) Rózsafüzér Királynéja-templom (1900-1901) 225
3.2.4. A polgári lakóház-építészet alakulása Zentán 228
3.2.5. Zenta népi építészete 252
3.2.6. A századelő építészeti kérdése 265
3.2.6.1. Kórház és szegényház 265
3.2.6.2. Az Eugén Szálló rekonstrukciója 271
3.2.6.3. Költői ihletettség: Tűzoltólaktanya és -szertár (1903-1904) 278
3.3. Az építészeti léptékváltás korszaka Zentán 284
3.3.1. A Tisza-parti újkialakulása 289
3.3.1.1. A Howe-híd utóélete 289
3.3.1.2. A vashíd építése (1906-1908) 293
3.3.1.3. Rakpartépítés és a hajóállomás épülete 297
3.3.2. Az emeletessé váló Főtér főbb épületei 303
3.3.2.1. A főgimnázium épülete (1906) 303
3.3.2.2. Plébániapalota (1907-1909) 308
3.3.2.3. A Royal Szálló és Magyar Ede 314
3.3.3. A téglaépítészet remeke: a Páduai Szent Antal-templom (1909-1910) 318
3.3.4. Igényesség az ipari építkezésekben: a modem vágóhíd és jéggyár (1910) 323
3.3.5. Léptékváltás a városszerkezetben: munkástelepi építkezések 327
3.3.6. Állami iskolaépítési akciók Zentán az 1910-es években 332
3.3.7. Két ,,zentai dimenzión kívüli" épület 340
3.3.7.1. A monumentális új Városháza építése (1912-1914) 341
3.3.7.2. A harmadik Szent István-templom építése (1911-1947) 355
4.0. A két világháború közötti építészet 371
4.1. A húszas évek építészete: építészeti inercia 371
4.1.1. Az inercia építészete 376
4.1.1.1. Gyepmestertelep (1923) 376
4.1.1.2. Amerika Szálló (1925) 378
4.1.1.3. A szefárd kiszsinagóga (1928) 381
4.1.1.4. A Kis Szent Teréz-kápolna (1928-1929) 385
4.1.2. Városrendezés az építészeti inercia éveiben 386
4.1.2.1. Kolónia, azaz a Dobrovoljac-telepi és ipartelepi építkezések 386
4.1.2.2. Népkertrendezés és új kioszk építése (1927-1929) 387
4.1.3. Az 1920-as éveket jellemző átalakulások 392
4.2. A harmincas évek építkezései 397
4.2.1. Az „enyhülés" éveinek építészete 399
4.2.1.1. Kaszárnyaépítés (1933-1934) 400
4.2.1.2. A dusanovói iskola (1935) 405
4.2.1.3. Az Eugén Szálló rekonstrukciója és modernizációja (1937) 406
4.2.1.4. A tóparti Sebeiről elnevezett Szent Ferenc-vikariátus és- templom (1938-1939) 412
4.2.2. A várost érintő különféle "esetek és ügyek" garmadái az 1930-as években 414
4.2.3. Az építőszakma problémái az „enyhülés" éveiben 424
4.2.4. Városrendezés a 30-as években 429
4.2.4.1. Utca- és útkövezések 429
4.2.4.2. Köztéri szobrok állítása 434
4.2.4.3. A Főtér parkosítása és rendezése 437
4.2.4.4. Ármentesítés 440
4.3. Háborús helyzetkép (1941-1944) 444
4.3.1. A „segélyek" építészete 448
4.3.1.1. A zentai közkórház kialakítása (1941-1942) 448
4.3.1.2. Ház- és lakásépítési akciók a háborús években (1942) 450
4.3.1.3. A Zentai Atlétikai Klub korszerűsítése (1943-1944) 453
4.3.2. Út- és utcakövezés - városrendezés Zentán 1941 és 1944 között 453
Függelék 457
Építészeti kronológia 457
Zentai építőmesterek - építészek Zentán (névindex) 461
Fogalomtár 478
A kötet kép- és dokumentumanyagának forrása 485
Irodalom 487
Névmutató 492

Valkay Zoltán

Valkay Zoltán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Valkay Zoltán könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem